Magyar Államkincstár Hírei Magyar Államkincstár Hírei

Tájékoztató a mikro-, kis- és középvállalkozások (KKV) minősítés megállapításához és a partner és kapcsolt vállalkozások meghatározásához

Megjelenés: 2016.11.29. 20:33 Utolsó módosítás: 2018.07.09. 15:56

Tájékoztató a mikro-, kis- és középvállalkozások (KKV) minősítés megállapításához és a partner és kapcsolt vállalkozások meghatározásához

A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKV törvény) tartalmazza, azokat az értékhatárokat, létszámkorlátokat, egyéb szempontokat, amelyek alapján eldönthető, hogy egy adott vállalkozás KKV-nak minősül-e, illetve azon belül mikro-, kis- vagy a középvállalkozás méretkategóriájába tartozik-e. A méret szerinti besoroláshoz a vállalkozásra vonatkozó három gazdasági mutató szükséges, melyekre vonatkozóan a KKV törvény felső korlátot határoz meg a következőképpen:

KKV besorolás

Létszám (fő)

és

Éves nettó árbevétel (euró)

vagy

Mérlegfőösszeg (euró)

Közép-vállalkozás

< 250

és

≤ 50.000.000

vagy

≤ 43.000.000

Kisvállalkozás

< 50

és

≤ 10.000.000

vagy

≤ 10.000.000

Mikrovállalkozás

< 10

és

≤ 2.000.000

vagy

≤ 2.000.000

 

Az euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításakor a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által megállapított, a KKV üzleti évének lezárásakor érvényes deviza középárfolyamot kell alkalmazni (példa: a 2015.12.31. napján érvényes deviza középárfolyam 313,12 Ft/euró). Újonnan alapított vállalkozás esetén a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes, MNB által megállapított deviza középárfolyamot kell alkalmazni.

KKV kategóriába történő besoroláshoz a fent említett három gazdasági mutató közül csak kettőnek kell megfelelnie a vállalkozásnak. A foglalkoztatotti létszámra vonatkozó feltételnek mindenképp teljesülnie kell, azonban – tekintettel arra, hogy a feltétel vagylagos – az éves nettó árbevételre vagy a mérlegfőösszegre vonatkozó kritérium közül elegendő, ha csak az egyiket teljesíti a vállalkozás.

A KKV minősítés változása (kétéves szabály)

A KKV törvényben található ún. kétéves szabály azt rögzíti, hogy amennyiben egy vállalkozás éves szinten túllépi a meghatározott foglalkoztatotti létszám vagy pénzügyi határértékeket (nettó árbevétel, mérlegfőösszeg), vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a KKV minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi az adott határértékeket vagy elmarad azoktól.

Az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat (magyar vagy külföldi) közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése meghaladja a 25 százalékot, abban az esetben sem minősülhet KKV-nak, ha a gazdasági mutatók alapján felállított kritériumoknak eleget tesz.
Tehát egy vállalkozás csak akkor sorolható a KKV kategóriába, ha benne az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése 25 százaléknál nem több. Mindemellett természetesen a fent említett foglalkoztatotti létszámra és a nettó árbevételre vagy a mérlegfő­összegre vonatkozó értékhatároknak is eleget kell tennie.

Nem kell alkalmazni az imént részletezett korlátozást az alábbi befektetők részesedése esetében:

- állami befektető társaságok;

- finanszírozáshoz való hozzáférés elősegítése céljából rendszeresen kockázatitőke-befektetést folytató egyének vagy csoportok, akik vagy amelyek a tőzsdén nem jegyzett vállalkozások alaptőkéjébe fektetnek be, azzal a feltétellel, hogy az érdekeltségük az adott vállalkozásban kevesebb, mint 1 250 000 eurónak megfelelő forintösszeg;

- szövetkezeti üzletrészt hasznosító gazdasági társaság;

- felsőoktatási intézmények, nem felsőoktatási intézmény keretében működő oktatási és szaktanácsadási intézmények, a felső- vagy középfokú oktatás gyakorlati háttereként termelő tevékenységet folytató tangazdaságok és tanüzemek, nonprofit kutatási központok, valamint nem felsőoktatási intézmények szervezeteként –költségvetési formában működő – egyéb kutatóhelyek;

- a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdésének 53. pontjában meghatározott intézményi befektetők;

- az évi 10 millió eurót, illetve az annak megfelelő forintösszeget meg nem haladó költségvetéssel és kevesebb, mint 5000 lakossal rendelkező helyi önkormányzatok.

Az egyéni vállalkozás minősítése az adóbevallása szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján történik. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva tv.) hatálya alá tartozó vállalkozás minősítése a saját nyilvántartása szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján történik. Az Eva tv. hatálya alá tartozó vállalkozás KKV-nak történő minősítéséhez a vállalkozásnak foglalkoztatotti létszámra vonatkozó nyilvántartással kell rendelkeznie. Amennyiben az egyéni, illetve a társas vállalkozás működési ideje 1 évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni.

Felhívom a figyelmét, hogy a KKV törvény értelmező rendelkezésében meghatározott  „vállalkozás”  fogalma alapján a KKV vizsgálat lefolytatásra kerül pl. őstermelő, kisadózó vállalkozás (KATA) támogatást igénylő ügyfél esetében is.

A KKV besorolás megállapításához figyelembe veendő vállalkozások közötti kapcsolatok és tulajdoni viszonyok

A KKV besorolás meghatározásánál figyelemmel kell lenni a támogatást igénylő kapcsolt és partnervállalkozásaira.

Önálló vállalkozás

Minden olyan vállalkozás, amely független és nem minősül partnervállalkozásnak vagy kapcsolt vállalkozásnak. A vállalkozás akkor is önállónak minősül, ha az alábbi típusú befektetők bármelyike 25–50%-ot birtokol a vállalkozás tőkéjéből vagy szavazati jogaiból:

  • nyilvános befektetési vállalkozások, kockázatitőke-társaságok, üzleti angyalok (max. befektetés 1 250 000 EUR);
  • egyetemek vagy nonprofit kutatóközpontok;
  • intézményi befektetők, regionális fejlesztési alapokat;
  • 10 millió EUR-nál kisebb éves költségvetéssel rendelkező és kevesebb mint 5 000 lakost képviselő független helyi hatóságok.

Partnervállalkozás:

Amennyiben a vállalkozás részesedése egy másik vállalkozásban legalább 25%-os, de nem haladja meg az 50%-ot, a két vállalkozás egymás partnervállalkozásának minősül.

Kapcsolódó[1] vállalkozások:

Kapcsolódó vállalkozásnak azok a vállalkozások minősülnek, amelyek úgy kapcsolódnak egymáshoz, hogy az egyik vállalkozás szavazati jogai felett a másik vállalkozás közvetlenül vagy közvetve döntő ellenőrzést gyakorol, vagy képes arra, hogy meg­határozó befolyása legyen a vállalkozásra. Amennyiben a részesedés, vagy a szavazatok aránya más vállalkozásokban meghaladja az 50%-os küszöbértéket, akkor a vállalkozásokat kapcsolódó vállalkozásnak kell tekinteni.

Két vagy több vállalkozás kapcsolódik egymás­hoz, amennyiben:

  • az egyik vállalkozás a tulajdonosok vagy a tagok szavazati jogainak többségével rendel­kezik egy másikban;
  • az egyik vállalkozásnak jogában áll, hogy a másiknak az igazgatási, irányító vagy fel­ügyelő testületében a többséget megválassza vagy visszahívja;
  • egy vállalkozás alapító okirata vagy társa­sági szerződése az egyik vállalkozást felhatalmazza arra, hogy meghatározó befolyást gyakorol­jon a másik felett;
  • az egyik vállalkozás – más tulajdonosokkal kötött megállapodás alap­ján – birtokolja a tagok szavazati jogainak többségét a másikban.

Azok a vállalkozások, amelyek egy magán­személy vagy (közösen fellépő) magánsze­mélyek egy csoportja révén ilyen jellegű kapcsolatban állnak, ugyancsak kapcsolt vállal­kozásnak tekintendők, amennyiben tevékeny­ségüket ugyanazon vagy szomszédos piacokon folytatják.

A támogatást igénylő vállalkozás KKV besorolás megállapításához szükséges adatainak kiszámítása

Önálló vállalkozás esetén:

A vállalkozás saját adatai határozzák meg a KKV besorolást.

Partner-, vagy kapcsolódó vállalkozással rendelkező vállalkozások esetén:

A vállalkozás adatai (létszám, árbevétel, mérlegfőösszeg)

+ közvetlen és közvetett (tehát az összes) kapcsolt vállalkozások adatai 100%-ban

+ Ezen kapcsolt vállalkozások összes közvetlen partnervállalkozásának adatai a szavazati jog/tőke mértékének arányában (amelyik magasabb).

+ az összes közvetlen partnervállalkozásának adatait a szavazati jog/tőke mértékének arányában.

+ Ezen közvetlen partnervállalkozások a közvetlen és közvetett kapcsolt vállalkozásainak adatai 100%-ban.

 

 

 

[1] Gyakran az uniós terminológiában „kapcsolt”-ként kerül említésre.