Tájékoztató a mikro-, kis- és középvállalkozások (KKV) minősítés megállapításához és a partner és kapcsolt vállalkozások meghatározásához
Tájékoztató a mikro-, kis- és középvállalkozások (KKV) minősítés megállapításához és a partner és kapcsolt vállalkozások meghatározásához
Tájékoztató a mikro-, kis- és középvállalkozások (KKV) minősítés megállapításához és a partner és kapcsolt vállalkozások meghatározásához
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKV törvény) tartalmazza, azokat az értékhatárokat, létszámkorlátokat, egyéb szempontokat, amelyek alapján eldönthető, hogy egy adott vállalkozás KKV-nak minősül-e, illetve azon belül mikro-, kis- vagy a középvállalkozás méretkategóriájába tartozik-e. A méret szerinti besoroláshoz a vállalkozásra vonatkozó három gazdasági mutató szükséges, melyekre vonatkozóan a KKV törvény felső korlátot határoz meg a következőképpen:
KKV besorolás |
Létszám (fő) |
és |
Éves nettó árbevétel (euró) |
vagy |
Mérlegfőösszeg (euró) |
Közép-vállalkozás |
< 250 |
és |
≤ 50.000.000 |
vagy |
≤ 43.000.000 |
Kisvállalkozás |
< 50 |
és |
≤ 10.000.000 |
vagy |
≤ 10.000.000 |
Mikrovállalkozás |
< 10 |
és |
≤ 2.000.000 |
vagy |
≤ 2.000.000 |
Az euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításakor a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által megállapított, a KKV üzleti évének lezárásakor érvényes deviza középárfolyamot kell alkalmazni (példa: a 2015.12.31. napján érvényes deviza középárfolyam 313,12 Ft/euró). Újonnan alapított vállalkozás esetén a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes, MNB által megállapított deviza középárfolyamot kell alkalmazni.
KKV kategóriába történő besoroláshoz a fent említett három gazdasági mutató közül csak kettőnek kell megfelelnie a vállalkozásnak. A foglalkoztatotti létszámra vonatkozó feltételnek mindenképp teljesülnie kell, azonban – tekintettel arra, hogy a feltétel vagylagos – az éves nettó árbevételre vagy a mérlegfőösszegre vonatkozó kritérium közül elegendő, ha csak az egyiket teljesíti a vállalkozás.
A KKV minősítés változása (kétéves szabály)
A KKV törvényben található ún. kétéves szabály azt rögzíti, hogy amennyiben egy vállalkozás éves szinten túllépi a meghatározott foglalkoztatotti létszám vagy pénzügyi határértékeket (nettó árbevétel, mérlegfőösszeg), vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a KKV minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi az adott határértékeket vagy elmarad azoktól.
Az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat (magyar vagy külföldi) közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése meghaladja a 25 százalékot, abban az esetben sem minősülhet KKV-nak, ha a gazdasági mutatók alapján felállított kritériumoknak eleget tesz.
Tehát egy vállalkozás csak akkor sorolható a KKV kategóriába, ha benne az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése 25 százaléknál nem több. Mindemellett természetesen a fent említett foglalkoztatotti létszámra és a nettó árbevételre vagy a mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatároknak is eleget kell tennie.
Nem kell alkalmazni az imént részletezett korlátozást az alábbi befektetők részesedése esetében:
- állami befektető társaságok;
- finanszírozáshoz való hozzáférés elősegítése céljából rendszeresen kockázatitőke-befektetést folytató egyének vagy csoportok, akik vagy amelyek a tőzsdén nem jegyzett vállalkozások alaptőkéjébe fektetnek be, azzal a feltétellel, hogy az érdekeltségük az adott vállalkozásban kevesebb, mint 1 250 000 eurónak megfelelő forintösszeg;
- szövetkezeti üzletrészt hasznosító gazdasági társaság;
- felsőoktatási intézmények, nem felsőoktatási intézmény keretében működő oktatási és szaktanácsadási intézmények, a felső- vagy középfokú oktatás gyakorlati háttereként termelő tevékenységet folytató tangazdaságok és tanüzemek, nonprofit kutatási központok, valamint nem felsőoktatási intézmények szervezeteként –költségvetési formában működő – egyéb kutatóhelyek;
- a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdésének 53. pontjában meghatározott intézményi befektetők;
- az évi 10 millió eurót, illetve az annak megfelelő forintösszeget meg nem haladó költségvetéssel és kevesebb, mint 5000 lakossal rendelkező helyi önkormányzatok.
Az egyéni vállalkozás minősítése az adóbevallása szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján történik. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva tv.) hatálya alá tartozó vállalkozás minősítése a saját nyilvántartása szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján történik. Az Eva tv. hatálya alá tartozó vállalkozás KKV-nak történő minősítéséhez a vállalkozásnak foglalkoztatotti létszámra vonatkozó nyilvántartással kell rendelkeznie. Amennyiben az egyéni, illetve a társas vállalkozás működési ideje 1 évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni.
Felhívom a figyelmét, hogy a KKV törvény értelmező rendelkezésében meghatározott „vállalkozás” fogalma alapján a KKV vizsgálat lefolytatásra kerül pl. őstermelő, kisadózó vállalkozás (KATA) támogatást igénylő ügyfél esetében is.
A KKV besorolás megállapításához figyelembe veendő vállalkozások közötti kapcsolatok és tulajdoni viszonyok
A KKV besorolás meghatározásánál figyelemmel kell lenni a támogatást igénylő kapcsolt és partnervállalkozásaira.
Önálló vállalkozás
Minden olyan vállalkozás, amely független és nem minősül partnervállalkozásnak vagy kapcsolt vállalkozásnak. A vállalkozás akkor is önállónak minősül, ha az alábbi típusú befektetők bármelyike 25–50%-ot birtokol a vállalkozás tőkéjéből vagy szavazati jogaiból:
- nyilvános befektetési vállalkozások, kockázatitőke-társaságok, üzleti angyalok (max. befektetés 1 250 000 EUR);
- egyetemek vagy nonprofit kutatóközpontok;
- intézményi befektetők, regionális fejlesztési alapokat;
- 10 millió EUR-nál kisebb éves költségvetéssel rendelkező és kevesebb mint 5 000 lakost képviselő független helyi hatóságok.
Partnervállalkozás:
Amennyiben a vállalkozás részesedése egy másik vállalkozásban legalább 25%-os, de nem haladja meg az 50%-ot, a két vállalkozás egymás partnervállalkozásának minősül.
Kapcsolódó[1] vállalkozások:
Kapcsolódó vállalkozásnak azok a vállalkozások minősülnek, amelyek úgy kapcsolódnak egymáshoz, hogy az egyik vállalkozás szavazati jogai felett a másik vállalkozás közvetlenül vagy közvetve döntő ellenőrzést gyakorol, vagy képes arra, hogy meghatározó befolyása legyen a vállalkozásra. Amennyiben a részesedés, vagy a szavazatok aránya más vállalkozásokban meghaladja az 50%-os küszöbértéket, akkor a vállalkozásokat kapcsolódó vállalkozásnak kell tekinteni.
Két vagy több vállalkozás kapcsolódik egymáshoz, amennyiben:
- az egyik vállalkozás a tulajdonosok vagy a tagok szavazati jogainak többségével rendelkezik egy másikban;
- az egyik vállalkozásnak jogában áll, hogy a másiknak az igazgatási, irányító vagy felügyelő testületében a többséget megválassza vagy visszahívja;
- egy vállalkozás alapító okirata vagy társasági szerződése az egyik vállalkozást felhatalmazza arra, hogy meghatározó befolyást gyakoroljon a másik felett;
- az egyik vállalkozás – más tulajdonosokkal kötött megállapodás alapján – birtokolja a tagok szavazati jogainak többségét a másikban.
Azok a vállalkozások, amelyek egy magánszemély vagy (közösen fellépő) magánszemélyek egy csoportja révén ilyen jellegű kapcsolatban állnak, ugyancsak kapcsolt vállalkozásnak tekintendők, amennyiben tevékenységüket ugyanazon vagy szomszédos piacokon folytatják.
A támogatást igénylő vállalkozás KKV besorolás megállapításához szükséges adatainak kiszámítása
Önálló vállalkozás esetén:
A vállalkozás saját adatai határozzák meg a KKV besorolást.
Partner-, vagy kapcsolódó vállalkozással rendelkező vállalkozások esetén:
A vállalkozás adatai (létszám, árbevétel, mérlegfőösszeg)
+ közvetlen és közvetett (tehát az összes) kapcsolt vállalkozások adatai 100%-ban
+ Ezen kapcsolt vállalkozások összes közvetlen partnervállalkozásának adatai a szavazati jog/tőke mértékének arányában (amelyik magasabb).
+ az összes közvetlen partnervállalkozásának adatait a szavazati jog/tőke mértékének arányában.
+ Ezen közvetlen partnervállalkozások a közvetlen és közvetett kapcsolt vállalkozásainak adatai 100%-ban.
[1] Gyakran az uniós terminológiában „kapcsolt”-ként kerül említésre.