82/2005. (IX. 15.) FVM rendelet

82/2005. (IX. 15.) FVM rendelet

az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultságról

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény 45. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) E rendeletet az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz kapcsolódó anyajuh- és anyatehéntartás támogatással összefüggő támogatási jogosultságra (a továbbiakban: támogatási jogosultság) kell alkalmazni.

(2) E rendelet alkalmazásában

a) országos támogatási felsőhatár: az 1. § (1) bekezdésében meghatározott kiegészítő, állatlétszám alapú nemzeti támogatásban részesíthető - a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia Európai Unióhoz való csatlakozása következtében a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK, a szárított takarmány piacának közös szervezéséről szóló 1786/2003/EK, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1257/1999/EK rendelet módosításáról szóló, 2004. március 22-i 583/2004/EK tanácsi rendelet által - a Magyar Köztársaságra vonatkozóan meghatározott állatlétszám;

b) támogatási jogosultág: az egy állat után járó támogatási összeg igénybevételének feltétele;

c) teljes állatállomány: a termelő tulajdonában lévő összes anyajuh, illetve anyatehén;

d) tejkvóta összessége: a tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerről szóló 43/2008. (IV. 4.) FVM rendelet szerinti beszállítási és közvetlen értékesítési tejkvóta együttes összege.

2. § (1) A mezőgazdasági termelőt (a továbbiakban: termelő) illető egyéni támogatási felsőhatárt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Központi Hivatala (a továbbiakban: MVH) az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz kapcsolódó 2005. évi kiegészítő nemzeti támogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 28/2005. (IV. 1.) FVM rendelet 11. §-a alapján hozott döntésében állapítja meg.

(2) A támogatási jogosultság használati jogának, valamint az országos támogatási felsőhatár kihasználtságának pontos meghatározása érdekében nyilvántartást kell működtetni. A nyilvántartás működtetését, illetve a működtetés kapcsán felmerülő hatósági feladatokat az MVH látja el.

3. § (1) Az országos támogatási felsőhatárból országos tartalékot kell képezni.

(2) Az országos tartalék szintjének megváltoztatására az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény alapján létrehozott Hús Termékpálya Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) tesz javaslatot a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek (a továbbiakban: miniszter), legkésőbb november 15-éig.

(3) Az országos tartalék adott támogatási évre szóló szintje

a) anyajuhtartás támogatási jogosultság esetén az országos támogatási felsőhatár 1%-a;

b) anyatehéntartás támogatási jogosultság esetén az országos támogatási felsőhatár 1%-a.

(4) Az országos tartalékból történő támogatási jogosultsághoz való hozzájutás szakmai feltételeit, az igénylés lehetőségét és az eljárás rendjét - a Bizottság javaslatainak figyelembevételével - a miniszter külön rendeletben határozza meg.

4. § Az országos tartalék 3. § (2) bekezdés szerint meghatározott szintjén felüli támogatási jogosultság terhére az 1. § (1) bekezdésében meghatározott kiegészítő nemzeti támogatás iránti kérelemmel egyidejűleg benyújtott többlettámogatási jogosultságra vonatkozó igényt az országos felső határ és az országos tartalék figyelembevételével - szükség esetén arányos visszaosztást alkalmazva - ki kell elégíteni.

5. § (1) A teljes állatállomány és anyatehéntartás esetén a tejkvóta összességének átruházásakor, bérbeadásakor, illetve örökösödés útján történő átszállásakor a támogatási jogosultság annak a termelőnek a tulajdonába, illetve bérletébe kerül, aki a teljes állatállományt és a tejkvótát átveszi.

(2) Öröklés esetén a támogatási jogosultság jogosultja változásának az MVH által vezetett nyilvántartásban történő átvezetése iránti kérelmet - a jogerős hagyatékátadó végzéssel vagy annak másolatával együtt - a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított huszonkét munkanapon belül be kell nyújtani az MVH-nak.

(3) Amennyiben az (1) bekezdésben foglaltak hitelt érdemlően alátámasztásra kerültek, úgy az MVH nem utasíthatja el a (2) bekezdés szerinti kérelmet.

(4) Az (1) bekezdés szerinti átruházás, bérbeadás esetén az átruházó, illetve bérbeadó az adásvételi, illetve bérleti szerződés megkötését követő egy éven belül támogatási jogosultságot nem vehet, illetve nem bérelhet.

6. § (1) A termelő támogatási jogosultságát vagy annak egy részét az állatállomány átruházása, illetve bérbeadása nélkül más termelő részére átruházhatja, illetve bérbe adhatja, összhangban az 1973/2004/EK rendelet 78. cikk 3. pontjában és a 108. cikk 3. pontjában foglaltakkal.

(2)

(3) A támogatási jogosultság átruházása, illetve bérbeadása esetén a feleknek a támogatási jogosultság jogosultja változásának nyilvántartásba történő - a vonatkozó szerződésen alapuló - átvezetése iránti kérelmet közösen kell benyújtaniuk az MVH-hoz legkésőbb az 1. § (1) bekezdésében meghatározott, a vonatkozó támogatási jogcímhez kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatást szabályozó jogszabály szerinti támogatási kérelemre vonatkozó jogerős határozat kézhezvételét követően a támogatási kérelemre vonatkozó benyújtási időszak utolsó napjával bezárólag. A teljes állatállomány birtokon tartási időszak alatt történő átruházásakor az átadó termelő által bérelt támogatási jogosultságnak az átvevő termelő részére történő bérbeadása esetén a támogatási jogosultság jogosultja változásának nyilvántartásba történő - a vonatkozó szerződésen alapuló - átvezetése iránti kérelmet az átruházástól számított tíz munkanapon belül kell benyújtani az MVH-hoz.

(4) A támogatási jogosultság jogosultja változásának nyilvántartásba történő átvezetésének évében a támogatási jogosultságot az azt tulajdonba, illetve bérbe vevő másra nem ruházhatja át és nem adhatja bérbe, azt maga köteles kihasználni, a támogatási jogosultságot tulajdonba, illetve bérbe adó pedig nem vehet és nem bérelhet támogatási jogosultságot.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott határidő nem vonatkozik az öröklés útján szerzett támogatási jogosultság átruházásra, illetve bérbeadásra.

(6)

(7) A támogatási jogosultságok átruházása vagy bérbeadása esetén megállapított új egyéni felső határ megállapítása vonatkozásában az 1973/2004/EK rendelet 80. és 110. cikkében foglaltakat kell alkalmazni.

7. § (1) A bérbe adható minimális támogatási jogosultság:

a) anyajuhtartás esetén 10 támogatási jogosultság,

b) anyatehéntartás esetén 1 támogatási jogosultság.

(2) A bérbe adásra legfeljebb három egymást követő évben kerülhet sor. Ezen időszakot követően a támogatási jogosultságot a bérbe adó maga köteles kihasználni.

8. § (1) A 6. § (1) bekezdése szerinti átruházás esetén az adásvétel tárgyát képező támogatási jogosultság 10%-a ellenszolgáltatás nélkül az országos tartalékba kerül.

(2) Ha az (1) bekezdés szerint országos tartalékba kerülő támogatási jogosultság kiszámításakor az eredmény nem egész szám, akkor

a) anyajuhtartás támogatási jogosultság esetén egy alatti szám esetén az országos tartalékba kerülő jogosultságok száma egy, nagyobb számok esetén egész számra történő kerekítést kell alkalmazni;

b) anyatehéntartás támogatási jogosultság esetén csak az első tizedesjegyet kell figyelembe venni.

9. § A termelő támogatási jogosultságáról vagy annak egy részéről az országos tartalék javára az MVH-nak eljuttatott bejelentésével lemondhat.

10. § (1) Az egyéni támogatási felső határ kihasználását jelenti, ha adott támogatási évben a termelő az 1. § (1) bekezdésében megjelölt támogatás szerinti támogatható állattal rendelkezik. A kihasználás mértékét a támogatásra jogosult állatlétszám és az egyéni támogatási felsőhatár hányadosa alapján az MVH állapítja meg.

(2) Az országos támogatási felső határt, annak előző évi kihasználtságának szintjét és az adott évre vonatkozó országos tartalék mértékét az MVH minden év március 15-éig honlapján közzéteszi.

(3) Ha a termelő adott támogatási évben az egyéni támogatási felsőhatár kilencven százaléka alatt használja ki támogatási jogosultságát, akkor az összes ki nem használt egyéni támogatási jogosultság az országos tartalék javára ellenérték nélkül megvonásra kerül, függetlenül attól, hogy a termelő saját vagy használatba vett támogatási jogosultságát érinti. Kivételt képeznek az 1973/2004/EK rendelet 78. és 108. cikke (2) bekezdéseiben megfogalmazott esetek.

(4) Ha a termelő támogatási jogosultságának száma nem több, mint

a) anyajuhtartás esetén 20 támogatási jogosultság,

b) anyatehéntartás esetén 7 támogatási jogosultság, akkor a (3) bekezdés szerinti megvonás csak a támogatási jogosultságnak két egymást követő évben való 90% alatt történő kihasználása esetén alkalmazandó a második évben.

(5) Ha a megvonás alkalmazása során a számítások eredménye nem ad egész számot, akkor:

a) anyajuhtartás támogatási jogosultság esetén egész számra történő kerekítést kell alkalmazni,

b) anyatehéntartás támogatási jogosultság esetén csak az első tizedesjegyet kell figyelembe venni.

(6) Arra a tenyészetre, amelyben a magyar szürke szarvasmarha és/vagy a bivaly aránya az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer adatai alapján meghaladja a 70%-ot, az egyéni támogatási felsőhatár kihasználására vonatkozó, a 10. § (3) és (4) bekezdésében foglalt előírás 2009. szeptember 1-jétől alkalmazandó. Az adott tenyészetben a magyar szürke szarvasmarha és/vagy a bivaly aránya a támogatási kérelemre vonatkozó benyújtási időszak lejártát követő munkanapon végzett lekérdezés alapján kerül meghatározásra.

11. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -2005. november 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet 2. §-ának (1) bekezdése, valamint 3. §-ának (1)-(2) bekezdése a kihirdetést követő 3. napon lép hatályba.

(3) E rendeletet a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendeletek módosításáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendeletre, valamint az 1782/2003/EK tanácsi rendelet IV. és IVa. címeiben meghatározott támogatási rendszereket, továbbá a pihentetett terület alapanyag-termelésre való használatát ugyanezen rendelet alkalmazásának részletes szabályairól szóló, 2004. október 29-i 1973/2004/EK bizottsági rendeletre figyelemmel kell alkalmazni.