Kiválasztott jogcím: Vis maior

Megjelenés: 2020.07.09. 13:01 Utolsó módosítás: 2020.07.09. 13:01

Vadkár érte a területemet. Nyújthatok be vis maior kérelmet?

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: 1996. évi LV. törvény) alapján a vadászatra jogosult köteles a vadászható állat által okozott kárt (vadkár) megtéríteni. Vadkárnak minősül: a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár tíz százalékot meghaladó része. Az 1996. évi LV. törvény 75. §-a és a 75/A. §-a alapján a vadászatra jogosultat terheli a vadkárért való felelősség és a bekövetkezett vadkárt a Polgári Törvénykönyvben foglalt szabályok alapján köteles megtéríteni.

A vadászatra jogosult köteles a vadkár megelőzése érdekében az 1996. évi LV. törvény 78. §-a szerinti intézkedések megtételére, ugyanakkor a föld használója ugyanezen törvény 79. §-a alapján köteles a vadkárok, valamint a vadban okozott károk megelőzése érdekében együttműködni a vadászatra jogosulttal.

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 57. § b) pontjára figyelemmel a vadállomány okozta, erdőt érintő kár vis maiorként nem fogadható el!

A fentiekből adódóan a Kincstár vis maiorként csak abban az esetben fogadhatja el a vadkár bekövetkezését vis maior eseményként, amennyiben az ügyfél igazolni tudja – hitelt érdemlő dokumentumok benyújtásával –, hogy az 1996. évi LV. törvény 78. §-ában és 79. §-ában meghatározott intézkedések ellenére a vadkár bekövetkezett. Tehát nem elegendő csak a vadkár bekövetkezését igazolni a vadászatra jogosult által, hanem bizonyítani is kell, hogy a jogszabályi kötelezettségek betartása ellenére következett be a vis maior esemény. A jogszabályi kötelezettségek betartása ellenére bekövetkező vis maior eseményt a következő bekezdésben részletezett esetekhez kapcsolódó írásos dokumentációval szükséges hitelt érdemlő módon igazolni (pl. számlamásolatok, bejelentési kötelezettségek írásos dokumentációi, az alkalmazott – jogszabályi feltételeknek megfelelő – agrotechnológia ismertetése, vadászati hatóság engedélyeztetési dokumentációi, a vadászatra jogosult és a föld használójának nyilatkozata a jogszabályban előírt kötelezettségek részletes teljesítéséről, vadkár igény érvényesítésére vonatkozó dokumentációk, stb.)

A vadkár megelőzésére vonatkozó – a vadászatra jogosult, és a föld használójának – jogszabályi kötelezettségei (a teljes körű szabályozást az 1996. évi LV. törvény 78. § és 79. §-a tartalmazza)

  • a vadászatra jogosult köteles:
  • a vadkárral veszélyeztetett területre megfelelő számú és típusú, a vadkár megelőzését vagy elhárítását szolgáló vadgazdálkodási berendezést elhelyezni;
  • ideiglenes villanypásztort telepíteni;
  • a vadkár ellen célravezető szakszerű védekezési, illetve riasztási módszereket alkalmazni;
  • a szükséges mennyiségben és mértékben történő elterelő etetést végezni;
  • a szükséges mennyiségben és mértékben vadkárelhárító vadászatot folytatni;
  • a vadászati hatóságnál idényen kívüli állományszabályzó vadászat engedélyezését kezdeményezni.

 

  • a föld használója köteles:
  • közreműködni a vadkár elhárításában, illetve csökkentésében a vadászatra jogosulttal egyeztetett, és a károk elhárítására vagy csökkentésére alkalmas módon;
  • a károsodás vagy a károkozás veszélye esetén a vadászatra jogosultat haladéktalanul értesíteni és tájékoztatni;
  • a károkozás csökkentése érdekében közvetlenül az erdősült terület mellett található, mezőgazdasági tábla esetén gondoskodni arról, hogy az erdősült terület szélétől legalább 5 méter szélességben olyan mezőgazdasági kultúra kerüljön termesztésre, amely magassága alapján lehetővé teszi az erdőből kiváltó vad észlelését és vadkárelhárító vadászatát;
  • a szakszerű agrotechnológiával művelt, a vad általi károkozás ellen a tőle elvárható mértékben és módon védett területeket a kritikus időszakokban ellenőrizni;
  • nagy értékű növénykultúra esetében, illetve a fokozottan vadkárveszélyes területen fokozottan közreműködni a vadkár megelőzése és elhárítása tekintetében;
  • a vadállomány kíméletéről megfelelő eljárások alkalmazásával gondoskodni;
  • a mezőgazdasági tábla esetén hozzájárulni, hogy a vadászatra jogosult ideiglenesen, vadkárelhárító vadászatok célját szolgáló berendezéseket létesítsen, ha a létesítés és fenntartás költségeit a vadászatra jogosult fedezi;
  • apróvadas vadászterületen az 1996. évi LV. törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott táblák kaszálása során vadriasztó láncot vagy egyéb, hanghatáson alapuló vadriasztó eszközt használni.

A föld használója jogosult a vadállomány túlszaporodása miatt a vadászati hatóságnál állományszabályozó vadászat elrendelését kezdeményezni.

Ha a föld használója rendes gazdálkodás körébe tartozó közreműködési kötelezettségének szakszerű és a károk elhárítására, csökkentésére alkalmas módon nem tesz eleget, a vadkárt a föld használójának a terhére kell figyelembe venni az 1996. évi LV. törvény alapján.

Amennyiben a föld használója vadkár igényét érvényesíteni kívánja, akkor az adott növénykultúrában keletkezett vadkárra vonatkozó bejelentési határidőn belül az észlelést követően, legfeljebb 15 nap elteltével – az egyes növénykultúrákra meghatározott bejelentési időszakban – köteles azt a vadászatra jogosultnak írásban bejelenteni.