Megjelenés: 2015.10.25. 15:01 Utolsó módosítás: 2017.02.15. 09:47

Nitrátérzékeny területek

A nitrátérzékeny területekről

A nitrogén létfontosságú tápanyag, nagy koncentrációban azonban környezetünkre és egészségünkre egyaránt káros. Ezért a gazdálkodóknak meg kell óvniuk a talajt, valamint a felszíni és felszín alatti vizeket a mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéstől.

A nitrát túlterhelés hatásait felismerve az Európai Unió Tanácsa a szennyezések elkerülése érdekében létrehozta a minden tagállamra kiterjedő Nitrát Irányelvet (91/676/EK). Ennek betartása Magyarország számára is kötelező, ezért hazánkban megalkották a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat követelményrendszerét, amelyet a nitrátérzékeny területeken kell teljesíteni. 

Nitrátérzékeny területen a helyes mezőgazdasági gyakorlat (HMGY) szabályainak betartását ellenőrzi a hatóság. A HMGY előírásai a következőkre terjednek ki: 
-  Szerves trágyával kijuttatható nitrogén (N) hatóanyag mennyiségi korlátozásának betartása. 
-  Lejtős területen, felszíni vizek környezetében történő trágyázás feltételei.

A Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat kötelező előírásait a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet tartalmazza.

 

A követelmény betartásának kötelezettsége minden olyan gazdálkodóra kiterjed, aki 

-  aki nitrátérzékeny területen gazdálkodik, kivéve azt a gazdálkodót, aki a magánszemélyek háztartási igényeit meg nem haladó mértékben állattatást végez
-  az adatszolgáltatás és nyilvántartás tekintetében nitrátérzékeny területen kívül a külön jogszabály szerinti magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó mértékben állattartást végző természetes és jogi személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre is.

A nitrátérzékeny területek pontos meghatározását a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 5.§ (1) bekezdés tartalmazza.


A jogszabályhely értelmében nitrátérzékeny területek:

-  a)-c) pontok értelmében geológiai, talajtani adottságaik és a vizeik magas nitrát tartalma miatt minősülnek nitrátérzékenynek*, a MePAR (Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer) szerinti fizikai blokkok szintjén közzétett, a 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet 1. sz. mellékletében szereplő blokkok;
-  d) pontja szerint az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alá tartozó állattartó telepek, valamint az állattartó telephez tartozó trágyatárolók területe
-  másrészt az e) pont értelmében a külön jogszabály szerinti nagy létszámú állattartó telepek, valamint az állattartó telephez kapcsolódó siló- és trágyatárolók területe, valamint az f) pont szerint a külön jogszabály szerinti trágyafeldolgozás területe.

A nagy létszámú állattartó telepek fogalma:

A 41/1997. (V. 28.) Állat-egészségügyi Szabályzatról szóló FM rendelet 1. számú függeléke szerint nagy létszámú állattartó telepeknek minősülnek a következőkben felsorolt mérettartomány feletti telepek.

 Olyan állattartó telep, amelyen az elhelyezhető állatok száma állatfajonként legalább:

-  harminc ló, vagy
-  ötven szarvasmarha, vagy
-  kétszáz juh, kecske vagy
-  száz sertés, vagy
-  kettőezer broiler baromfi, vagy
-  ötszáz kifejlett baromfi (tyúkfélék, vízi szárnyasok, pulyka stb.) vagy
-  ötven strucc, vagy
-  ötven anyanyúl és szaporulata, vagy
-  ötven prémes állat 
elhelyezését teszi lehetővé.

2013-ban a nitrátérzékeny területekre vonatkozó négy éves felülvizsgálatot követően jelentős, 23,1%-os területi bővítésre került sor, ezáltal 2013. szeptember 1-től Magyarország területének több mint 69%-a nitrátérzékeny besorolásba került.
A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés elleni védelméről szóló jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmény (JFGK 1) szabályainak betartása azért is különösen fontos, mert részét képezi a Kölcsönös Megfeleltetés rendszerének is. 

* lásd: http://mepar.hu --> az oldal felső menüsorában „MePAR böngésző” menüpont --> helyrajzi szám, blokkazonosító, vagy koordináta adható meg a keresőmezőben --> a kiválasztott terület adatai között szerepel a nitrátérzékenységére vonatkozó naprakész információ is.


A követelmény a következő területekre nézve tartalmaz szabályozást:

Nyilvántartásvezetés:
Folyamatos nyilvántartást kell vezetnie a nitrátérzékeny területen minden gazdálkodónak, nitrátérzékeny területen kívül pedig a magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó mértékben állattartást végzőknek. 

A szervestrágya-kijuttatás mennyiségi korlátjának betartása:
Mezőgazdasági területre évente szerves trágyával kijuttatott N hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetés során az állatok által elhullajtott trágyát, továbbá a szennyvizekkel, szennyvíziszapokkal és szennyvíziszap-komposzttal kijuttatott mennyiséget is.

Trágyakijuttatási tilalom:
Tilos kijuttatni trágyát október 31-től február 15-ig, kivéve az őszi kalászosok fejtrágyázását, ahol február 1-jétől a trágyakijuttatás a (8) bekezdésben ( Fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra trágya nem juttatható ki.) foglaltak figyelembevételével megengedett.
Amennyiben az állatsűrűségből származóan a kijuttatott trágya nem haladja meg éves szinten a 120 kg/ha nitrogén hatóanyag mennyiséget, úgy a téli legeltetés megengedett.

Lejtős területen történő trágyázás:
12%-nál meredekebb lejtésű területre műtrágya és szerves trágya csak a jogszabályi feltételek mellett alkalmazható. 17%-nál meredekebb lejtésű területre trágya nem juttatható ki, kivéve a legelő állatok által elhullajtott trágyát. 

Hígtrágya kijuttatás:
Hígtrágya csak talajvédelmi tervre alapozottan, a talajvédelmi hatóság felé történő bejelentést követően használható fel mezőgazdasági területen. 6%-os terepesés felett, pedig csak csúszócsöves (csőfüggönyös) eljárással vagy injektálással juttatható ki 12%-os lejtésig. Ültetvények esetében 15%-nál meredekebb lejtésű területeken csak a külön jogszabály szerinti talajvédelmi tervben meghatározott erózió elleni védelem biztosításával juttatható ki trágya.

Műtrágyázás:
Nitrátérzékeny területen a szükséges műtrágya mennyiséget 5 évnél nem régebbi talajvizsgálat alapján kell meghatározni, figyelembe véve a tápanyag-gazdálkodásra vonatkozó egyéb szempontokat is. 

Szerves trágya termőföldön történő tárolása:
Istállótrágya mezőgazdasági területen történő tárolása során be kell tartani az ideiglenes tárolásra vonatkozó előírásokat.

Trágyatárolóra vonatkozó előírások 
Állattartó telepen képződött trágyát szivárgásmentes, szigetelt, műszaki védelemmel ellátott tárolóban kell gyűjteni. A trágyatároló kapacitásának legalább 6 havi trágya befogadására kell elegendőnek lennie.

Silótárolóra vonatkozó előírások 
Amennyiben a gazdálkodó rendelkezik silótárolóval, akkor a tároló aljzatának és a keletkező silólé összegyűjtésére szolgáló aknának meg kell felelnie a szivárgásmentességi előírásoknak. 

Engedélyhez illetve bejelentési kötelezettséghez kötött tevékenység esetén a hatóság ellenőrzi az előírt engedélyek meglétét és érvényességét illetve a bejelentés megtörténtét. 

A nitrátérzékeny területen gazdálkodónak valamint a nitrátérzékeny területen kívül a magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó mértékben állattartást végzőnek, folyamatos nyilvántartást kell vezetnie. Ez a nyilvántartás a gazdálkodási napló tápanyag-gazdálkodásra, trágyázásra, parcellaművelési adatokra, valamint állattartásra vonatkozó lapjainak a vezetését, vagy pedig ettől esetleg eltérő formátumban, de adattartalmilag megegyező nyilvántartás vezetését jelenti. 

Gyakran előforduló hibák:
A gazdálkodási nyilvántartás teljes hiánya vagy nem naprakész vezetése.
A nitrogén hatóanyag pontatlan számítása.
A trágyakihordási tilalmi időszak figyelmen kívül hagyása.
Műtrágya használat esetén a talajvizsgálati eredmény hiánya.
Ideiglenes trágyakazal helyének hibás megválasztása (pl. felszíni víztől mért távolsága 100 m-en belül található)
Ideiglenes trágyakazal 2 hónapnál tovább marad a területen vagy a trágyaszarvasban tárolt trágya mennyisége meghaladja a táblán az adott évben felhasználandó mennyiséget.