Kölcsönös megfeleltetés Kölcsönös megfeleltetés

Megjelenés: 2015.10.25. 14:17 Utolsó módosítás: 2018.07.20. 16:59

Mi a kölcsönös megfeleltetés?

Mit jelent a kölcsönös megfeleltetés (KM)?

A kölcsönös megfeleltetés egy komplex követelményrendszer, melyhez egyedi ellenőrzési és szankcionálási mechanizmus tartozik. Lényege, hogy a közvetlen kifizetések és bizonyos vidékfejlesztési, illetve borpiaci támogatások kedvezményezettjeként nyilvántartott mezőgazdasági termelőket az ellenőrzési rendszer követelményein keresztül ösztönzi arra, hogy a tevékenységükre vonatkozó különböző szabályokat (környezetvédelmi, állatjelölési, állatvédelmi stb.) betartsák. Ezeket a szabályokat a korábban alkotott, a KM-től függetlenül már létező (EU-s és nemzeti) jogszabályok tartalmazzák. A kölcsönös megfeleltetés csupán kiegészítő jelleggel igyekszik növelni a gazdálkodók környezettudatosságát és fokozni felelősségtudatukat az élelmiszer-előállításban.

A KM ellenőrzése kiterjed a támogatást igénylő földhasználó gazdaságának, mezőgazdasági létesítményeinek teljes területére - beleértve azokat a táblákat is, melyekre nem igényelt támogatást. Az előírásokat és követelményeket az egész naptári év során be kell tartani.

 

Figyelem!

Az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV.24.) FVM rendelet 2017. szeptember 6-tól hatályos állapotának (módosította: 44/2017 (IX.5) FM rendelet) megfelelően bővültek a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapotra vonatkozó előírások, mivel a táj jellegzetességeinek megőrzésére vonatkozó szabályozás kiegészülta a fák, bokrok, sövények március 1.- és augusztus 31. közötti időszakban történő kivágására vonatkozó tilalmával.

2018. július 7-i hatálybalépéssel pontosításra kerültek továbbá a minimális talajborításra vonatkozó előírások nitrátérzékeny területen gazdálkodók tekintetében, valamint a vetésváltásra vonatkozó követelmények is (9/2018. (VII. 2.) AM rendelet).

Ezekről részletesebben az előírások ismertetésénél olvashat. 

 

 

Miből áll a kölcsönös megfeleltetés követelményrendszere?

A KM két alapvető eleme:
-  Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények (JFGK)
-  Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) előírásai

 

Mit jelent a JFGK mozaikszó?

A teljes kifejezés: Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmény. Azt a 13 közösségi jogszabályhelyet nevezzük így, amelyek a 1306/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében szerepelnek. A melléklet az angol SMR rövidítést használja (SMR = Statutory Management Requirement).

 

Mit jelent a HMKÁ mozaikszó?

A teljes kifejezés: Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot. Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendeletének II. melléklete alapján minden tagállam nemzeti jogszabályban fekteti le a HMKÁ előírásokat. Ezek célja a minimális gazdálkodási és környezetvédelmi előírások meghatározásával a földterületek jó mezőgazdasági és ökológiai állapotban tartása. A melléklet az angol GAEC kifejezést használja (GAEC = Good Agricultural and Environmental Condition).

 

Milyen területeket érintenek a Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények és a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírásai?

A 13 közösségi rendelet és irányelv egyes rendelkezései, valamint a HMKÁ előírások három kölcsönös megfeleltetési területre oszthatók:

-  Környezet, éghajlatváltozás és a földterület jó mezőgazdasági állapota: mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés elleni védelem, vadon élő madarak védelme, természetes élőhelyek védelme (JFGK 1, 2, 3) és a HMKÁ előírások

-  Köz-, állat- és növényegészségügy: állat azonosítás és állat nyilvántartás, élelmiszer- és takarmánybiztonság, növényvédelem, mezőgazdasági hormonfelhasználás (JFGK 4-10)

-  Állatjólét: borjak védelme, sertések védelme, tenyésztés céljából tartott állatok védelme (JFGK 11, 12, 13).

 

 A 1306/2013/EU rendelet II. melléklete alapján korábban a kölcsönös megfeleltetés rendszerébe tartozó, egyes előírások kikerültek a KM rendszeréből. Ezek a következőek:

-  mezőgazdasági területek gyommentes állapotban tartása
-  nemkívánatos fás szárú növények megtelepedésének és terjedésének megakadályozása
-  állandó legelők évente egyszeri tisztító kaszálása
-  gépi munkavégzés tilalma vízzel telített talajon
-  gyepterületek túllegeltetése

Fontos tudni azonban, hogy az érintett előírásokat továbbra is be kell tartani a gazdálkodóknak, csak 2015-től nem a KM keretében kerülnek ellenőrzésre, hanem a földterületek növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartására vonatkozó minimumkövetelményekké váltak (10/2015. (III.13.) FM rendeletnek megfelelően), amelynek következtében azok be nem tartása nem kölcsönös megfeleltetés körében kerül szankcionálásra, hanem az érintett mezőgazdasági terület támogatásból való kizárását vonja maga után.

 

A KM rendszerében a HMKÁ-ban szereplő előírások a következőek:

1. Vízvédelmi sávokra vonatkozó előírások
2. Öntözési célú vízhasználatra vonatkozó előírások
3. Felszín alatti vizek szennyezésére vonatkozó előírások
4. Minimális talajborításra vonatkozó előírások
5. Erózió korlátozására vonatkozó termőhely-specifikus minimális földgazdálkodással kapcsolatos előírások
6. A talaj szervesanyag-tartalmának fenntartására vonatkozó előírások
7. A védett tájképi elemek megőrzésére vonatkozó előírások

A HMKÁ kapcsán védendő tájképi elemek: kunhalom, gémeskút, fa-és bokorcsoport, kis kiterjedésű tó, magányosan álló fa. A védendő tájképi elemek a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben (MePAR) lehatárolásra kerültek.

Ezeken túl, az 50/2008. (IV.24.) FVM rendelet 2017. szeptember 6-i módosítását követően (44/2017. (IX. 5.) FM rendelet) az élőhelyek megóvása érdekében fát, bokrot és sövényt március 1. és augusztus 31. (költési és fiókanevelési időszak) között kivágni tilos!

A Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírásainak, illetve a JFGK 2 és 3 követelményeinek (vadon élő madarak és természetes élőhelyek védelme) betartását a Magyar Államkincstár ellenőrzi.

A JFGK 4-13 (állatazonosítás és állatnyilvántartás; növényvédelem; élelmiszerbiztonság; állatvédelem) ellenőrzését a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal koordinációja mellett a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala végzi. A JFGK 1 (mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés elleni védelem) betartását az állattartó telepeken a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság végzi.

 

Kiket érint a kölcsönös megfeleltetés rendszere?

Azon támogatási jogcímek listája, melyek igénylőinek be kell tartaniuk a kölcsönös megfeleltetés követelményeit, illetve amelyekre alkalmazni kell a KM szankciót 2018-ban:
 

Közvetlen támogatások közül (EMGA):

  • egységes területalapú támogatás (SAPS)
  • az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra vonatkozóan nyújtott támogatás (zöldítés)
  • anyajuhtartás támogatása
  • anyatehéntartás támogatása
  • hízottbika-tartás támogatása
  • tejhasznú tehéntartás támogatása
  • rizstermesztés támogatása
  • cukkorrépa termesztés támogatása
  • zöldségnövény termesztés támogatása
  • intenzív gyümölcstermesztés támogatása
  • extenzív gyümölcstermesztés támogatása
  • ipari zöldségnövény termesztés támogatása
  • szemes fehérjetakarmány-növény termesztés támogatása
  • szálas fehérjetakarmány-növény termesztés támogatása
  • fiatal mezőgazdasági termelők támogatás
  • ipari olajnövény termesztés támogatása


Szőlő- és borpiaci intézkedések:

  • szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása


Vidékfejlesztési támogatások közül (EMVA):

  • a 2007-2013-as programozási időszak intézkedései kapcsán
  • mezőgazdasági földterületek erdősítésének támogatása
  • agrár-környezetgazdálkodási támogatás
  • erdő-környezetvédelmi kifizetések
  • védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésében történő megőrzésének támogatása
  • állat genetikai erőforrások megőrzéséhez nyújtandó támogatás


a 2014-2020-as programozási időszak intézkedései kapcsán:

  • erdősítés támogatása
  • agrár-erdészeti rendszerek létrehozása
  • agrár-környezetgazdálkodási kifizetés 
  • ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása
  • Natura 2000 mezőgazdasági területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések
  • Natura 2000 erdőterületeknek nyújtott kompenzációs kifizetések
  • Hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek számára teljesített kifizetések (THÉT)
  • a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás 
  • erdő-környezetvédelmi kifizetések
  • élőhely-fejlesztési célú nem termelő beruházások támogatása