Megjelenés: 2015.05.04. 16:33 Utolsó módosítás: 2017.02.15. 09:48

A kölcsönös megfeleltetés követelményei

Ez a menüpont általános áttekintést biztosít, bővebb információt a követelményekre vonatkozó jogszabályokról, az ellenőrzésekről, a leggyakrabban megállapított hibákról, magyarázatokkal bemutatott példákról, valamint a jogkövetkezmény számításának módjáról Kölcsönös Megfeleltetés - Gazdálkodói Kézikönyv vonatkozó fejezetei tartalmaznak. A könnyebb követhetőség céljából minden témacsoportnál megjelenik, hogy az adott előíráscsoport a 2016-os KM Gazdálkodói Kézikönyvben hányadik oldaltól található. Az esetlegesen felmerülő egyedi kérdésekben a Magyar Államkincstár munkatársai a honlapon található kérdezői felületen 1-2 napon belül szívesen adnak felvilágosítást!


HMKÁ (KM Gazdálkodói kézikönyv 9. oldal):

Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ)

A HMKÁ előírásai a következő gazdálkodási területekre terjednek ki: 

-  Vízvédelmi sávokra vonatkozó előírások
-  Öntözési célú vízhasználat csak érvényes vízjogi üzemeltetési engedély alapján végezhető
-  Felszín alatti vizek szennyezésére vonatkozó előírások
-  Minimális talajborítottságra vonatkozó előírások
- Erózió korlátozására vonatkozó termőhely-specifikus minimális földgazdálkodással kapcsolatos előírások (szőlőültetvények esetében teraszok megőrzése, 12%-osnál nagyobb lejtésű területeken bizonyos növénykultúrák termesztésének korlátozása)
-  A talaj szervesanyag-tartalmának fenntartására vonatkozó előírások (vetésváltás követelményei, égetési tilalom)
-  A védett tájképi elemek (gémeskutak, kunhalmok, fa- és bokorcsoportok, magányos fák, kis kiterjedésű tavak) megőrzése


A gyakorlatban fontos felhívni a figyelmet arra, hogy azokon a - támogatható területen lévő - parcellákon is be kell tartani a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó követelményeket, így a HMKÁ előírásokat is, amelyekre a kérelmező nem kért támogatást. Az előírások a gazdaság teljes területére vonatkoznak!
A megőrzendő tájképi elemek esetében a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben (MePAR) feltüntetett kunhalmok között a korábbi évek során szántott halmok is szerepelnek, erre a talajmunkák megkezdésekor különösen érdemes figyelemmel lenni. A védett tájképi elemek nyilvántartása elérhető a www.mepar.hu weboldalon. A fenti honlapon elérhető MePAR böngészőben a megfelelő fedvények bekapcsolásával láthatók a 12%-nál és a 17%-nál meredekebb lejtésű területrészek is.
A vetésváltásra vonatkozó előírásokat akkor is be kell tartani, ha változik a terület földhasználója, kedvezményezettje. Ilyen esetben célszerű az előző földhasználótól információt kérni a parcellán a korábbi években termesztett növénykultúrákról.

 

JFGK 1 (KM Gazdálkodói kézikönyv 16. oldal):

A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés elleni védelme

A szabályozás célja a nitrátérzékeny területeken a mezőgazdasági forrásokból származó nitrátok által okozott vagy indukált vízszennyezés csökkentése. A követelmények minden esetben a nitrátérzékeny területekre vonatkoznak. A JFGK 1 előírásai a következő témakörökhöz kapcsolódnak:

-  Nyilvántartásvezetés
-  A szervestrágya-kijuttatás mennyiségi korlátozása
-  Lejtős területen történő trágyázás feltételei
-  Hígtrágya kijuttatás feltételei
-  Műtrágyázás
-  Szerves trágya termőföldön történő tárolása
-  Trágyatárolóra vonatkozó előírások 
-  Silótároló 

A követelményekre, valamint a Nitrátérzékeny területek meghatározására vonatkozóan részletesebb leírás található a Nitrátérzékeny területek menüpont alatt.

A nitrát adatlap időben, azaz naptári évet követő év január 1.-től március 31-ig történő elektronikus beküldésére gondot kell fordítani. A 2016. évre vonatkozó adatszolgáltatást a 2015. szeptember 1. és 2016. december 31. közötti időszakra kell teljesíteni.
A talajvizsgálati eredménylapot a következő talajvizsgálat időpontjáig (5 évig érvényes a talajvizsgálat) – az esetleges ellenőrzés során a talajvizsgálat meglétének igazolásához-célszerű megőrizni. 

Legeltetéses állattartás esetén a trágyatároló kapacitását csak az istállózott időszak hossza alapján kell megállapítani. A siló- és trágyatároló építésével, valamint a trágya szállításával kapcsolatos dokumentumokat, bizonylatokat a támogatási időszakot követően is célszerű megőrizni.

 

JFGK 2,3 (KM Gazdálkodói kézikönyv 21. oldal):

A vadon élő madarak védelme (JFGK 2), a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelme (JFGK 3)

A védett állatfajok egyedének zavarására, károsítására, elpusztítására, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetésére vonatkozó tilalom, valamint a védett állatfajok lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyének lerombolására, károsítására vonatkozó tilalom a gazdaság teljes területén vizsgálandók. Ezek kapcsán a hatóság azt vizsgálja, hogy a helyszíni ellenőrzés időpontjában van-e egyértelmű jele annak, hogy a gazdálkodó megszegte a számára előírt követelményt. 
A Natura 2000 minősítésű területeken szigorúbb a szabályozás, itt több követelménynek kell megfelelni. Az előírásokat akkor is meg kell tartani, ha az ügyfél nem igényel Natura 2000 területre nyújtandó kompenzációs támogatást! Engedélyköteles tevékenységek kapcsán az ellenőrző hatóság az engedély meglétét, valamint érvényességét vizsgálja. A Natura 2000 területek földhasználati szabályai vonatkozásában a legeltetéshez, kaszáláshoz kapcsolódó előírásokra; a trágyázási, öntözési és vegyszerhasználati tilalmakra; valamint a gépi munkavégzésre vonatkozó szabályok betartását ellenőrzi a hatóság. Az ellenőrzés tárgya egyrészt a gazdálkodó által kötelezően vezetendő nyilvántartások, másrészt a helyszíni ellenőrzés során tapasztaltak. 
Gyepterületek felülvetése esetén olyan gyepalkotó fajokat kell vetni, ami a területre jellemző gyeptársulás alkotó faja, ezáltal a fűhozam növelésével egy időben a gyep természeti értéke is javul. 
A működési terület szerint érintett nemzeti park szakemberei tanácsot adnak az adott területre jellemző gyeptársulásokról, és ötleteket a felülvetés módjára.
A kaszálással kapcsolatosan gyakori hiba, hogy nem történik meg a kaszálás időpontjának a működési területe szerint érintett nemzeti park részére történő bejelentése. A kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt legalább 5 nappal jelenteni kell! 
A terület legalább 5, legfeljebb 10 %-án meghagyandó kaszálatlan foltot a géppel nehezen hozzáférhető, valamint az alacsony fűhozamot biztosító parcellarészeken ajánlott kialakítani, lehetőleg a tábla szélével érintkezően, kaszálásonként eltérő helyen.
Inváziós növényfajok mechanikus irtásának legkézenfekvőbb módja a tisztító kaszálás. Az optimális kaszálási időszak a virágzás kezdetekor van, mert így az invazív fajok nem tudnak magot érlelni, és tovább terjedni a gyepterületen.

 

JFGK 4 (KM Gazdálkodói kézikönyv 28. oldal):

Élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások

A követelmények célja annak biztosítása, hogy a gazdálkodó által felhasznált anyagok és az általa forgalomba hozatalra kerülő termékek élelmezési és takarmányozási szempontból biztonságosak, azonosíthatók legyenek.

A hatóság az ellenőrzés során azt vizsgálja, hogy a gazdálkodó megfelelő rendszert működtet-e a nyomon követhetőség biztosítására, naprakészen és pontosan vezeti-e a nyilvántartásait, megfelelő intézkedéseket hoz-e, amennyiben élelmiszer- vagy takarmánybiztonsági követelményeknek nem felel meg a terméke, vagy gyanú áll fenn, hogy nem felel meg. Továbbá a hatóság azt is vizsgálja, hogy a gazdálkodó betartja-e a helyes állatetetési gyakorlatot és biztosítja-e a fejés megfelelő higiéniás körülményeit, illetve betartja-e a tojástárolásra vonatkozó előírásokat. Van-e igazolása arról, hogy a bivaly, szarvasmarha, juh vagy kecske állománya brucellózistól és gümőkórtól mentes. Az ellenőrzés során a hatóság azt is ellenőrzi, hogy a gazdálkodó helyesen használja-e az állatgyógyászati készítményeket, növényvédő szereket és biocidokat, illetve a hulladékok és veszélyes anyagok tárolása megfelel-e az előírásoknak. 
Az előzőekben ismertetett alapelvek mentén külön követelménycsoportok meghatározására kerül sor az állattartók (speciális követelmény a tej- és tojást termelők számára), a növényi eredetű élelmiszert és takarmányt előállítók részére.

Az állattartókra és a növénytermesztőkre egyaránt vonatkozó követelmények két területhez kapcsolódnak:

Nyomon követhetőség: Az ún. nyomon követhetőség követelménye azt jelenti, hogy a gazdálkodónak naprakészen tudnia kell a nyilvántartásaiból a következőket: kitől milyen alap- és segédanyagokat szerzett be, illetve milyen vállalkozásoknak szállított a saját gazdaságában megtermelt/előállított/csomagolt élelmiszerekből, takarmányokból.

Hulladék és veszélyes anyagok tárolása: A gazdálkodónak gondoskodnia kell arról is, hogy a hulladékok és veszélyes anyagok megfelelően legyenek tárolva és megsemmisítve, ne szennyezhessenek be más termékeket, ne károsíthassák az állatok egészségét.

Gyakran előforduló hibák: 

-  Nincsenek pontos nyilvántartások a beszállítókról, illetve az értékesítésről.
-  Vezet nyilvántartást, de a rendszer nem biztosítja a termék fizikai nyomon követhetőségét.
-  Nem  történik meg a termék visszahívása, illetve a hatóság értesítése élelmiszer-biztonsági probléma esetén.
-  Veszélyes anyagok tárolása és megsemmisítése nem az előírásoknak megfelelően történik.
-  A Gazdálkodó nem őrzi meg a szükséges igazoló dokumentumokat.
-  A nyilvántartások vezetése nem naprakész.


JFGK 5 (KM Gazdálkodói kézikönyv 38. oldal):

Egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagokra és ß-agonistákra vonatkozó felhasználási tilalom az állattenyésztésben

A hormonhasználat az Európai Unióban az élelmiszertermelés céljából tartott állatok vonatkozásában nem megengedett. A tenyészállatok vonatkozásában bizonyos kivételek vannak (terápiás, illetve tenyésztéstechnikai célból egyes anyagok használhatók), de itt is szigorított feltételek mellett. A követelmények célja az, hogy ezeknek az emberre kockázatos anyagoknak az élelmiszerbe való átkerülését elkerüljük. 

 A 96/22/EK irányelv II. és III. mellékletében szereplő anyagok használata tilos az élelmiszertermelés céljából tartott állatokon. A követelmény hatálya alá tartozó tiltott anyagok az alábbiak:

  • tireosztatikus anyagok,
  • stilbének, stilbén származékok, sóik és észtereik,
  • 17-ß-ösztradiol és észterei,
  • ß-agonisták,
  • ösztrogén hatású anyagok,
  • androgén hatású anyagok,
  • gesztagén hatású anyagok

Az előírás szarvasmarha, sertés, juh, kecske, ló, nyúl, valamint a baromfi állatfajokra vonatkozik, tehát a követelmények ezen állatok tartóira tartalmaz szabályozást. 

A hatóság az ellenőrzés során vizsgálja, hogy a gazdálkodó kezelte-e haszonállatait a jogszabályban meghatározott tiltott anyagokkal, illetve tart-e vagy forgalomba hoz-e tiltott anyaggal kezelt haszonállatot. Amennyiben jogszabályban megengedett (kivételes) kezelésre került sor, azt is vizsgálja, hogy szabályosan végezték-e el és megfelelően dokumentálták-e a kezeléseket. Továbbá az ilyen kezelésben részesült állatok esetében ellenőrzi, hogy az élelemezés-egészségügyi várakozási időt betartották-e az állatok és termékeik forgalomba hozatala előtt. 

Gyakran előforduló hibák:

-  A gazdálkodó nem őrzi meg a szükséges igazoló dokumentumokat.
-  A  gazdálkodó nem vezet saját gyógyszernaplót, mert azt gondolja, hogy elég, ha az állatorvos vezeti saját naplóját.
- Olyan lovat kínálnak vágóhídi eladásra, melynek lóútlevelében már nyilatkozott a korábbi tulajdonos, hogy az állatot nem értékesítik ilyen célra. Ezen nyilatkozat a későbbiekben nem vonható vissza.


JFGK 6 (KM Gazdálkodói kézikönyv 42. oldal):

A sertések azonosítása és nyilvántartása

Állat-egészségügyi és élelmiszerlánc-biztonsági okokból alapvető fontosságú a sertés szállítások nyilvántartása, azonosíthatósága és nyomon követhetősége.

Az ellenőrző hatóság azt vizsgálja, hogy a gazdálkodó eleget tett-e a tenyészet-bejelentési kötelezettségének, az előírtaknak megfelelően vezeti-e az állatmozgás- és sertésnyilvántartást, rendelkezésre állnak-e az állatmozgás- és sertésnyilvántartással összhangban a szállítólevelek, illetve az állatok jelölése az ENAR szabályai szerint történt-e. Az utóbbi esetben ellenőrzi a jelölőkalapács használatára vonatkozó hatósági engedély meglétét is.

A követelmények négy területhez kapcsolódnak:

Tenyészet-bejelentési kötelezettség: Tenyészet létesítését, a sertéstartás megkezdését vagy megszüntetését, a tartott kocalétszámot, továbbá bármely bejelentett adatban bekövetkezett változást be kell jelenteni az országos adatbázis felé.

Az állatmozgás- és sertésnyilvántartás vezetése: A tartási helyen lévő, a tenyészetbe érkező, illetve az azt elhagyó sertésekről az előírtaknak megfelelően állatmozgás- és sertésnyilvántartást kell vezetni. Az állatmozgás- és sertésnyilvántartás adatait legalább három évig, illetve a három éven belül indított tartás esetén a tartás kezdetétől kell megőrizni.

A sertés szállítólevél használata: Az állattartónak, illetve az állat szállítójának gondoskodnia kell arról, hogy az állatokat szállításkor érvényes sertés szállítólevél kísérje. A sertés szállítólevelet és az egyéb ENAR bizonylatokat három évig, illetve a három éven belül indított tartás esetén a tartás kezdetétől kell megőrizni és az ellenőrzés során be kell mutatni az ellenőrzést végző személynek.

A sertések jelölése: A sertéseket a tenyésztési hatóság által engedélyezett ENAR füljelzővel kell megjelölni, ha az állat elhagyja a tenyészetet, tenyészállat esetén az első vemhesítést, illetve az első fedeztetést vagy mesterséges termékenyítést követő hét napon belül.

A jelölésköteles, de még nem jelölt tenyészsertések esetén a jelölést 2016. december 31-ig kell elvégezni. Önálló tenyészetből hazai vágóhídra történő szállításkor az állatok jelölése jelölőkalapács használatával is történhet.

Gyakran előforduló hibák: 

-  A bizonylatokat pontosan kitöltik, de a központi ENAR adatbázishoz történő elküldésükről már nem gondoskodnak.
-  Nem minden esetben reagálnak a súlyos hibát visszaigazoló bizonylatokra. (Általában már figyelmeztető hiba esetén is szükséges korrigálni a tévesen közölt, ill. pótolni a hiányzó adatokat!)
-  Az állatmozgás- és sertésnyilvántartó mellékletét képző sertés szállítólevél hiányzik, illetve hibásan vagy hiányosan kerül kitöltésre.
-  A gazdálkodó a szállítóleveleket nem őrzi meg három évre visszamenőleg


JFGK 7 (KM Gazdálkodói kézikönyv 48. oldal):

A szarvasmarhák azonosítása és nyilvántartása

A követelmények célja, hogy valamennyi szarvasmarhaféle (szarvasmarha, bivaly és bölény) azonosítható, nyilvántartható és nyomon követhető legyen.

Az ellenőrző hatóság azt vizsgálja, hogy a gazdálkodó eleget tett-e a bejelentési kötelezettségnek, továbbá az előírtaknak megfelelően vezeti-e az állomány-nyilvántartást, illetve, hogy az állatok jelölése a jogszabályoknak megfelelően, a NÉBIH által engedélyezett füljelzővel történt-e.

A követelmények három területre vonatkoznak:

Bejelentés: A tenyészetbe, illetve az onnan kifelé irányuló valamennyi állatmozgást, az állatok gazdaságban történő születését, illetőleg kiesését, továbbá ezen események időpontját be kell jelenteni.

Az állomány-nyilvántartás vezetése: A tenyészetben lévő szarvasmarhafélékről az előírtaknak megfelelően állomány-nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás adatait legalább három évig, illetve a három éven belül indított tartás esetén a tartás kezdetéig visszamenőleg kell megőrizni.

A szarvasmarhafélék jelölése: Minden Magyarországon született szarvasmarhafélét mindkét fülben, a NÉBIH által engedélyezett füljelzővel kell megjelölni. Az állatok jelölését a borjú születését követő húsz napon belül kell elvégezni. Amennyiben az egyed a születéstől számított húsz napon belül elhagyja a tenyészetet, akkor a jelölést a tenyészet elhagyása előtt meg kell tenni. Az ún. harmadik országból, azaz az EU területén kívülről importált szarvasmarhafélék esetén az eredeti füljelzőt el kell távolítani, és helyette –a szükséges állat-egészségügyi vizsgálatok elvégzésével számított húsz napon belül –a NÉBIH által engedélyezett füljelzőt kell behelyezni.

Gyakran előforduló hibák a következőek:

-  Ha az egyed egyik füléből kiesik a füljelző, annak pótlását 48 órán belül nem igénylik meg.
-  Az állomány-nyilvántartás nem áll rendelkezésre, vagy azt nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően vezetik, illetve a gazdálkodó nem tuja azt három évre visszamenőleg bemutatni.
-  Az állomány nyilvántartást nem vezetik naprakészen, ezért a nyilvántartott állomány eltér a ténylegestől, és így a későbbiekben nehézzé válik a visszakövethetőség.
-  Nem a borjak valós születési dátumát jelentik be. (A tejelőtehenek esetében a laktáció indulásának bejelentett dátuma kizárhatja a borjú születési dátumának adott napra történő bejelentését!) Amennyiben egy tehénnek ikerborjai születnek, az ikerellés tényét elfelejtik belejelenteni. (Ennek pótlására/módosítására mindössze 15 nap áll rendelkezésre.)
-  Az állomány-nyilvántartás vezetésekor a naptári év kezdetekor új nyilvántartást nyitnak. A már megkezdett nyilvántartást nem idősorosan (három évre visszamenőleg) vezetik.
- A kiesett, eltört, használhatatlanná vált füljelzőt házi megoldásokkal javítják (esetleg újra írják), behelyezik ugyanabba, vagy másik állatba. (Mivel ez hamisításnak minősül, büntetőjogi következményei is lehetnek!)


JFGK 8 (KM Gazdálkodói kézikönyv 54. oldal):

A juh- és kecskefélék azonosítása és nyilvántartása

A követelmény célja, hogy valamennyi juh és kecske azonosítható, nyilvántartható és nyomon követhető legyen.

Az ellenőrző hatóság azt vizsgálja, hogy az állatok jelölése a jogszabályoknak megfelelően megtörtént-e, illetve, hogy a gazdálkodó az előírtaknak megfelelően vezeti-e az állomány-nyilvántartást és mellékleteit.

A követelményre vonatkozó szabályok két témakör köré csoportosíthatóak:

A juh- és kecskefélék jelölése: Az állatokat mielőtt elhagyják a születéskori gazdaságot, de legkésőbb 6 hónapos korukig meg kell jelölni. Az állatok jelölésére csak engedélyezett ENAR-füljelző használható. Amennyiben a jelölésre használt füljelző megrongálódik, illetve olvashatatlanná válik, gondoskodni kell annak cseréjéről. A füljelzők eltávolítására csak a vágóhídi vágáskor kerülhet sor. 
Más tenyészet részére legyártott füljelző nem használható fel. 
Amennyiben az állattartó nem rendelkezik felhasználható füljelzővel, sürgős esetben a területi felelős (instruktori) füljelző készletéből igényelhet.

Az állomány-nyilvántartás vezetése: Az állattartónak a tenyészetben található egyedekről, valamint a be- és kiszállításokról állatfajonként az előírtaknak megfelelő tartalommal naprakész nyilvántartást kell vezetni. Az állattartónak rendelkeznie kell az állomány-nyilvántartó mellékletét képző dokumentumokkal. Az állomány-nyilvántartás adatait legalább három évig, illetve a három éven belül indított tartás esetén a tartás kezdetétől meg kell őrizni. 
A nyilvántartott egyedek listáján fel kell tüntetni a tenyészetből kikerült (kiszállított, elhullott, házi vágott, stb.) állatokat. Annak érdekében, hogy fülszám szerint nyomon követhető legyen az állomány változása, az állatok jelölésekor az ENAR-füljelzőkkel együtt kiküldött kiszállított fülszámok listáján is jelezni kell a felhasználást.

Gyakran előforduló hibák:

-  Az állatmozgásokat, a tenyészetből történő ki- és beszállításokat nem jelentik az országos adatbázisnak. 
-  Különösen fontos, hogy a súlyos hibát jelző hibaüzenetre javító válasz érkezzen, mert e nélkül az állatmozgás ténye, az állatok fülszáma és egyéb adatai nem kerülnek rögzítésre. (Figyelmeztető hiba esetén is szükséges korrigálni a tévesen közölt adatokat.) 
-  Az állomány-nyilvántartó mellékletét képző szállítólevél hiányzik, vagy hibásan kerül kitöltésre. 
-  A gazdálkodó a szállítóleveleket nem őrzi meg három évre visszamenőleg.     
-  Az állomány-nyilvántartót, a nyilvántartott egyedek listáját, valamint a fülszám-nyilvántartó listát nem vezetik naprakészen. 
-  A kiesett, megrongálódott füljelzőket nem pótolják, a tetoválás nem megfelelő minőségben készül, rosszul olvasható. 
-  Az állomány-nyilvántartó egyéb mellékletei hiányoznak.

A juh és kecske ENAR-rendszerben használt nyomtatványok részletes kitöltésével és felhasználásával kapcsolatos tudnivalók megtalálhatók a nyomtatványok belső vagy hátoldalán, továbbá az ENAR útmutatóban.


JFGK 9 (KM Gazdálkodói kézikönyv 61. oldal):

Szivacsos agyvelőbántalmak (TSE) elleni védekezés

A követelmény célja a fertőző állatbetegségek elleni védekezés. 

A hatóság az ellenőrzés során vizsgálja, hogy a gazdálkodó etette-e haszonállatait tiltott takarmánnyal, hogy a betegség gyanúja esetén bejelentési kötelezettségének eleget tett-e, valamint, hogy az állatorvos által esetlegesen elrendelt intézkedéseket végrehajtották-e. Ellenőrzi továbbá a nyomon követhetőséget biztosító dokumentumokat. 

A követelmények két területre vonatkoznak:

Az állati eredetű fehérje tartalmú takarmányok etetésének korlátozása: 
A KM releváns állatok tartóira vonatkozó szabályok az alábbiak:
Tilos a kérődzők bármilyen feldolgozott állati eredetű fehérjével, illetve állati eredetű fehérje tartalmú takarmánnyal való takarmányozása, kivéve a tejet, tejtermékeket, a tojást és tojásból készült termékeket (de: borjaknak választásig bizonyos feltételek mellett lehet halliszt alapú takarmányt adni). A nem kérődző élelmiszer-termelő állatokkal is tilos feldolgozott állati eredetű fehérjét, illetve állati eredetű fehérjetartalmú takarmányt feletetni, kivéve a hallisztet, a bevonó anyagként használt nem kérődző eredetű alapanyagból készült zselatint, a csont eredetű dikalcium- és trikalcium-foszfátot (a továbbiakban együtt: dikalcium-foszfát), a hidrolizált fehérjét, valamint a kérődzők esetében is engedélyezett tejet, tejtermékeket, a tojást és tojásból készült termékeket.

Bejelentési kötelezettség, együttműködési kötelezettség: 
TSE-ben beteg állat gyanúja esetén haladéktalanul értesíteni kell az állatorvost, és be kell tartani az állatorvos által elrendelt intézkedéseket, beleértve a bevezetett forgalmi korlátozások betartását. A mezőgazdasági termelők kötelesek együttműködni az illetékes hatósággal a járványügyi vizsgálat, valamint a meghozott betegségtől való mentesítési intézkedések kapcsán. 

Gyakran előforduló hiba:
Az állatok elhullását nem jelentik, és így meghiúsul a betegség felderítésére irányuló vizsgálat.

 

JFGK 10 (KM Gazdálkodói kézikönyv 64. oldal):

Növényvédő szerek kezelése


A követelmények célja a növényvédelemmel kapcsolatos veszélyek megelőzése, az ember és az állat egészségét, a környezet és a természetvédelmét szolgáló intézkedések biztosításával, illetve a növényvédelemmel összefüggő kémiai biztonságra vonatkozó általános szabályok betartásával (növényvédő szerek).

Az illetékes hatóság az ellenőrzés során megvizsgálja, hogy történt-e növényvédő szer kijuttatás a gazdálkodó területén. Amennyiben igen, akkor az ellenőrzés arra irányul, hogy a felhasznált növényvédő szerek rendelkeznek-e megfelelő (felhasználási-, kísérleti-, eseti-, vagy párhuzamos behozatali) engedéllyel, a növényvédő szert a címkéjén, és/vagy a használati utasításában foglaltaknak megfelelően használták-e fel, valamint a kijuttatásra alkalmazott gépek megfelelő műszaki állapotban vannak-e. Amennyiben a gazdálkodó tárol növényvédő szert a hatóság ellenőrzi, hogy megfelelő állapotú-e a növényvédő szer raktár/szekrény.
A fenti követelmények betartását az ellenőrök a terület, illetve telephely bejárásával, továbbá dokumentumok (Gazdálkodási Napló, számlák, bizonylatok, szerződések stb.) átvizsgálásával ellenőrzik. Amennyiben a gazdálkodó a növényvédelmi tevékenységet kizárólag szolgáltatásként veszi igénybe, úgy egyes előírások ellenőrzésére (növényvédő szerek tárolása, alkalmazott gépekre vonatkozó követelmények) nem kerül sor. Azonban a gazdálkodó köteles az igénybe vett szolgáltatásokat dokumentumokkal igazolni (keret-megállapodás, nyilatkozat).

Előírt követelmények a következő témakörökhöz kapcsolódnak:
-  Engedélyezett növényvédő szer felhasználása
-  Növényvédő szer felhasználására vonatkozó előírások
-  Növényvédő szer felhasználásához szükséges végzettség
-  Permetezési napló vezetése 
-  Nyilvántartás a növényvédő szerekről 
-  Növényvédő szerek tárolása
-  Növényvédő szerek átcsomagolása 
-  A növényvédő szer kijuttatásra alkalmazott gépek műszaki állapotára vonatkozó előírások. 

Gyakran előforduló hibák:

A raktár ajtaján nincs jól láthatóan feltüntetve, hogy „Méregraktár”vagy „Növényvédő szer raktár” és „Idegeneknek belépni tilos”.
A gazdálkodó birtokában vannak olyan növényvédő szerek, amelyek nem szerepelnek a gazdálkodó nyilvántartásában.
Permetezési napló nem naprakész vezetése.
Növényvédő-szer használata túl alacsony vagy túl magas dózisban
Kultúrában nem engedélyezett szer használata, azoknál a kultúráknál, ahol nagyon korlátozott a felhasználható szerek köre

A KM ellenőrzés szempontjából felhasználásnak minősül a növényvédő szer eredeti csomagolásának megbontása, a szer bekeverése és kijuttatása, de az eredeti csomagolásban bontatlan tárolás és birtoklás önmagában nem minősül felhasználásnak.
Növényvédelmi szolgáltatást csak az nyújthat, aki rendelkezik a felhasznált növényvédő szer forgalmazási kategóriájának megfelelő engedéllyel (fehér vagy zöld könyvvel), valamint növényorvosi kamarai tagsággal, és az azzal járó pecséttel.
III. forgalmi kategóriájú növényvédő szer felhasználásával járó szolgáltatást csak az végezhet, aki rendelkezik II. vagy I. forgalmi kategóriájú hatályos engedéllyel.


JFGK 11 (KM Gazdálkodói kézikönyv 69. oldal):

Borjak védelmére vonatkozó minimum követelmények

A követelmény célja, hogy a borjak tartási körülményei minden szempontból megfeleljenek az Európai Unió által meghatározott minimális állatjóléti előírásoknak. 

A hatóság azt vizsgálja, hogy az állattartó megfelel-e az állatjóléti előírásoknak, gondoskodik-e az állatok és környezetük rendszeres ellenőrzéséről, megfelelő javító intézkedéseket hoz-e, amennyiben az állatok jólétét veszélyeztető körülmény merül fel, naprakészen és pontosan vezeti-e a nyilvántartásait. Az ellenőrzés során a hatóság azt is ellenőrzi, hogy rendelkezésre állnak-e azok az eszközök, berendezések, amelyek elengedhetetlenek az állatok biztonságának, jólétének biztosítása érdekében. Megjegyzendő, hogy a borjútartásra szintén vonatkoznak a JFGK 13-ba foglalt, általános haszonállat tartási szabályok, így az illetékes hatóság egyúttal ezen előírások betartását is ellenőrzi a borjútartóknál. A vonatkozó jogszabálynak megfelelően borjú alatt az alábbi értendő: a szarvasmarha (Bos taurus) hat hónapos koráig.

Előírt követelmények a következőek:
-  A mozgásszabadsággal és férőhelyszükséglettel kapcsolatos követelmények
-  Az állatok ellenőrzésére, a beteg és sérült állatokkal való bánásmódra vonatkozó követelmények
-  Az épületekre és a mikroklimatikus viszonyokra vonatkozó követelmények
-  A műszaki berendezésekkel és a megvilágítással kapcsolatos követelmények
-  A takarmányozással és az ivóvízellátással kapcsolatos követelmények.

Gyakran előforduló hibák:
Nincs a mesterséges szellőztető berendezés meghibásodására figyelmeztető riasztórendszer.
A nyilvántartások vezetése nem rendszerezett, nem naprakész.
Nem különítik el a beteg állatokat.
Nagy melegben nem áll rendelkezésre folyamatosan az itatófolyadék.
A borjak nem kapnak 2 hetes koruktól megfelelő rostos takarmányt.


JFGK 12 (KM Gazdálkodói kézikönyv 74. oldal):

Sertések védelmére vonatkozó minimum követelmények

A követelmény célja, hogy a sertések tartási körülményei minden szempontból megfeleljenek az Európai Unió állatjóléti előírásainak.

 A hatóság azt vizsgálja, hogy az állattartó megfelel-e az állatjóléti előírásoknak, gondoskodik-e az állatok és az állatok környezetének rendszeres ellenőrzéséről, megfelelő javító intézkedéseket hoz-e, amennyiben az állatok jólétét veszélyeztető körülmény merül fel, naprakészen és pontosan vezeti-e a nyilvántartásait. Az ellenőrzés során a hatóság azt is ellenőrzi, hogy rendelkezésre állnak-e azok az eszközök, berendezések, amelyek elengedhetetlenek az állatok biztonságának, jólétének biztosítása érdekében. Megjegyzendő, hogy a sertések tartására szintén vonatkoznak a JFGK 13-ba foglalt, általános haszonállat tartási szabályok, így az illetékes hatóság egyúttal ezen előírások betartását is ellenőrzi a sertéstartóknál.

Előírt követelmények a következőek:
-  Sertéstartókra vonatkozó általános követelmények 
-  Kanok tartására vonatkozó követelmények
-  Kocák és kocasüldők tartására vonatkozó követelmények
-  Malacok tartására vonatkozó követelmények
-  Utónevelt malacok és hízók tartására vonatkozó követelmények

Gyakran előforduló hibák:
Nincsen elegendő „manipulálható” anyag (pl. szalma, tőzeg, fűrészpor stb.) a fürkésző igény kielégítésének elősegítésére. 
A nyilvántartások vezetése nem rendszerezett, nem naprakész. 
Nem különítik el a beteg állatokat. 
Az elletőben a szoptató koca és a napos malacok eltérő hőigényét nem megfelelően elégítik ki.


JFGK 13 (KM Gazdálkodói kézikönyv 81. oldal):

Mezőgazdasági haszonállatok védelmére vonatkozó minimum követelmények

A követelmény célja, hogy a gazdasági haszonállatok tartási körülményei minden szempontból megfeleljenek az EU által meghatározott minimális állatjóléti előírásoknak.

A hatóság azt vizsgálja, hogy az állattartó megfelel-e az állatjóléti előírásoknak, gondoskodik-e az állatok és környezetük rendszeres ellenőrzéséről, megfelelő javító intézkedéseket hoz-e, amennyiben az állatok jólétét veszélyeztető körülmény merül fel, naprakészen és pontosan vezeti-e a nyilvántartásait. Az ellenőrzés során a hatóság azt is ellenőrzi, hogy rendelkezésre állnak-e azok az eszközök, berendezések, amelyek elengedhetetlenek az állatok biztonságának, jólétének biztosítása érdekében. 


Előírt követelmények a következőek területekre tartalmaznak szabályozást:
-  A személyzetre, az állatok ellenőrzésére, és a nyilvántartásokra vonatkozó követelmények
-  A mozgásszabadságra vonatkozó követelmények
-  Az épületekre és a mikroklimatikus viszonyokra vonatkozó követelmények
-  A műszaki berendezésekre, felszerelésre vonatkozó követelmények
-  A takarmányozással és az ivóvízellátással kapcsolatos követelmények 
-  Az érzéstelenítés nélkül végzett beavatkozásokra vonatkozó követelmények 
-  Az állattartásban használatos eljárásokkal kapcsolatos követelmények


Gyakran előforduló hibák:

Nincs a mesterséges szellőztető berendezés meghibásodására figyelmeztető riasztórendszer. 
A nyilvántartások vezetése nem rendszerezett, nem naprakész.
Nem különítik el a beteg állatokat.
Nem tisztíthatók könnyen, alaposan azok az anyagok, berendezések, felületek, amelyekkel az állatok érintkeznek.