Kölcsönös megfeleltetés Kölcsönös megfeleltetés

Megjelenés: 2015.10.25. 14:17 Utolsó módosítás: 2017.02.15. 09:44

Mi a kölcsönös megfeleltetés?

Mit jelent a kölcsönös megfeleltetés (KM)?

A kölcsönös megfeleltetés egy komplex követelményrendszer, melyhez egyedi ellenőrzési és szankcionálási mechanizmus tartozik. Lényege, hogy a közvetlen kifizetések és bizonyos vidékfejlesztési, illetve borpiaci támogatások kedvezményezettjeként nyilvántartott mezőgazdasági termelőket az ellenőrzési rendszer követelményein keresztül ösztönzi arra, hogy a tevékenységükre vonatkozó különböző szabályokat (környezetvédelmi, állatjelölési, állatvédelmi stb.) betartsák. Ezeket a szabályokat a korábban alkotott, a KM-től függetlenül már létező (EU-s és nemzeti) jogszabályok tartalmazzák. A kölcsönös megfeleltetés csupán kiegészítő jelleggel igyekszik növelni a gazdálkodók környezettudatosságát és fokozni felelősségtudatukat az élelmiszer-előállításban.

A KM ellenőrzése kiterjed a támogatást igénylő földhasználó gazdaságának, mezőgazdasági létesítményeinek teljes területére - beleértve azokat a táblákat is, melyekre nem igényelt támogatást. Az előírásokat és követelményeket az egész naptári év során be kell tartani.

Az új közösségi jogszabályok - a 1306/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 640/2014/EU és a 809/2014/EU bizottsági rendeletek - hatályba lépésével a 2015. évtől a kölcsönös megfeleltetés rendszerében is több változás lépett életbe, csökkent az előírások száma.

 

Miből áll a kölcsönös megfeleltetés követelményrendszere?

A KM két alapvető eleme:
-  Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények (JFGK)
-  Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) előírásai

 

Mit jelent a JFGK mozaikszó?

A teljes kifejezés: Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmény. Azt a 13 közösségi jogszabályhelyet nevezzük így, amelyek a 1306/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében szerepelnek. A melléklet az angol SMR rövidítést használja (SMR = Statutory Management Requirement).

 

Mit jelent a HMKÁ mozaikszó?

A teljes kifejezés: Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot. Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendeletének II. melléklete alapján minden tagállam nemzeti jogszabályban fekteti le a HMKÁ előírásokat. Ezek célja a minimális gazdálkodási és környezetvédelmi előírások meghatározásával a földterületek jó mezőgazdasági és ökológiai állapotban tartása. A melléklet az angol GAEC kifejezést használja (GAEC = Good Agricultural and Environmental Condition).

 

Milyen területeket érintenek a Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények és a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírásai?

A 13 közösségi rendelet és irányelv egyes rendelkezései, valamint a HMKÁ előírások három kölcsönös megfeleltetési területre oszthatók:

-  Környezet, éghajlatváltozás és a földterület jó mezőgazdasági állapota: mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés elleni védelem, vadon élő madarak védelme, természetes élőhelyek védelme (JFGK 1, 2, 3) és a HMKÁ előírások

-  Köz-, állat- és növényegészségügy: állat azonosítás és állat nyilvántartás, élelmiszer- és takarmánybiztonság, növényvédelem, mezőgazdasági hormonfelhasználás (JFGK 4-10)

-  Állatjólét: borjak védelme, sertések védelme, tenyésztés céljából tartott állatok védelme (JFGK 11, 12, 13).

 

A 1306/2013/EU rendelet II. melléklete alapján a kölcsönös megfeleltetés rendszeréből 2015. január 1. óta kikerült követelmények:

-  szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása (73/2009/EK rendelet II. melléklete szerinti JFGK 3)
-  állatbetegségek bejelentése (73/2009/EK rendelet II. melléklete szerinti JFGK 13, 14, 15)

A lent található pdf dokumentumban egy összefoglaló táblázatban látható a JFGK-k számozásának változása a 2015-től módosult jogszabályok szerint.

A 1306/2013/EU rendelet II. melléklete alapján a KM rendszeréből 2015-től kikerülő HMKÁ előírások:
-  mezőgazdasági területek gyommentes állapotban tartása
-  nemkívánatos fás szárú növények megtelepedésének és terjedésének megakadályozása
-  állandó legelők évente egyszeri tisztító kaszálása
-  gépi munkavégzés tilalma vízzel telített talajon
-  gyepterületek túllegeltetése

A fenti előírásokat továbbra is be kell tartani a gazdálkodóknak, csak 2015-től nem a KM keretében kerülnek ellenőrzésre, hanem a földterületek növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartására vonatkozó minimumkövetelményekké válnak. (10/2015. (III.13.) FM rendelet szerint).

 

A KM rendszerében a HMKÁ-ban szereplő előírások a következőek:

1. Vízvédelmi sávokra vonatkozó előírások
2. Öntözési célú vízhasználatra vonatkozó előírások
3. Felszín alatti vizek szennyezésére vonatkozó előírások
4. Minimális talajborításra vonatkozó előírások
5. Erózió korlátozására vonatkozó termőhely-specifikus minimális földgazdálkodással kapcsolatos előírások
6. A talaj szervesanyag-tartalmának fenntartására vonatkozó előírások
7. A védett tájképi elemek megőrzésére vonatkozó előírások

A HMKÁ kapcsán védendő tájképi elemek (kunhalom, gémeskút, fa-és bokorcsoport, kis kiterjedésű tó, valamint magányosan álló fa) a MePAR-ban lehatárolásra kerültek.

A Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírásainak, illetve a JFGK 2 és 3 követelményeinek (vadon élő madarak és természetes élőhelyek védelme) betartását 2016. december 31-ig a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, 2017-es támogatási évtől a jogutód Magyar Államkincstár ellenőrzi.

A JFGK 4-13 (állatazonosítás és állatnyilvántartás; növényvédelem; élelmiszerbiztonság; állatvédelem) ellenőrzését a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal koordinációja mellett 2016. végéig a területileg illetékes kormányhivatal, 2017-es támogatási évtől a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala végzi. A JFGK 1 (mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés elleni védelem) betartását az állattartó telepeken a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság végzi.

Kiket érint a kölcsönös megfeleltetés rendszere?

Azon támogatási jogcímek listája, melyek igénylőinek be kell tartaniuk a kölcsönös megfeleltetés követelményeit, illetve amelyekre alkalmazni kell a KM szankciót 2016-ban:

Közvetlen támogatások közül (EMGA):

-  egységes területalapú támogatás (SAPS)
-  az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra vonatkozóan nyújtott támogatás (zöldítés)
-  anyajuhtartás támogatása
-  anyatehéntartás támogatása
-  hízottbika-tartás támogatása
-  tejhasznú tehéntartás támogatása
-  rizstermesztés támogatása
-  cukkorrépa termesztés támogatása
-  zöldségnövény termesztés támogatása
-  ipari zöldségnövény termesztés támogatása
-  gyümölcstermesztés támogatása
-  szemes fehérjetakarmány-növény termesztés támogatása
-  szálas fehérjetakarmány-növény termesztés támogatása
-  fiatal mezőgazdasági termelők támogatás


Szőlő- és borpiaci intézkedések:

-  szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása
Vidékfejlesztési támogatások közül (EMVA):
a 2007-2013-as programozási időszak intézkedései kapcsán
-  mezőgazdasági földterületek erdősítésének támogatása
-  agrár-környezetgazdálkodási támogatás
-  erdő-környezetvédelmi kifizetések
-  védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésében történő megőrzésének támogatása
-  tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás
-  állat genetikai erőforrások megőrzéséhez nyújtandó támogatás


a 2014-2020-as programozási időszak intézkedései kapcsán:

-  erdősítés támogatása
-  agrár-erdészeti rendszerek létrehozása
-  agrár-környezetgazdálkodási kifizetés 
-  ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása
-  Natura 2000 mezőgazdasági területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések
-  Natura 2000 erdőterületeknek nyújtott kompenzációs kifizetések
-  kompenzációs kifizetések természeti hátránnyal érintett területeken
-  a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás 
-  erdő-környezetvédelmi kifizetések