Mezőgazdasági és Környezeti Információs Rendszer (MeKIR)

A Mezőgazdasági és Környezeti Információs Rendszer az EKOP-1.2.19-2012-2013-0001 azonosítószámú projekt keretében, 1 350 000 000 forint támogatásból valósult meg.

A Közös Agrárpolitika (KAP) reformja a 2014 utáni finanszírozási periódusra vonatkozóan új követelményeket fogalmaz meg a tagállamok felé. A KAP-reform a támogatásokat kezelő szervek (az ún. kifizető ügynökségek) és a különféle társintézmények, szakhatóságok közötti intenzívebb és hatékonyabb adatszintű kommunikációt követel meg. Az új követelményekből adódóan kirajzolódott a különböző nyilvántartások adatai összevethetőségének követelménye is – azaz a különböző nyilvántartásokban kezelt információk közös megjelenítésének szerepe kiemelkedően fontossá vált.
Mindezen követelményeknek való megfelelés igénye hívta életre a Mezőgazdasági és Környezeti Információs Rendszert (MeKIR).

A Mezőgazdasági és Környezeti Információs Rendszer létrehozását megelőzően a mezőgazdasági, állattenyésztési, természet- és környezetvédelmi szakigazgatás, illetve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások kezelése során olyan nyilvántartási rendszerek működtek, amelyek az egyes ügyfelekről és földterületekről egymással összefüggő, részben egymást átfedő, illetve egymást kiegészítő információkat elszigetelten tartalmaztak. A földterülethez kapcsolódó, különböző nyilvántartásokban tárolt adatok több eltérő, egymással jellemzően nem kompatibilis földrajzi hivatkozási alapegység segítségével működtek (például fizikai blokk, erdőrészlet, földrészlet). Mindeddig nem állt rendelkezésre olyan információs rendszer, amely egy konkrét mezőgazdasági földterületre vagy ügyfélre vonatkozó releváns információt egységesen tartalmazott és előre definiált módon kezelt volna.

A horizontális érdekek érvényesítése kapcsán az intézményeknél működő informatikai rendszerek adatai egységes értelmezhetősége szempontjából alapvető követelmény, hogy a releváns adatok összehasonlíthatóak legyenek, egységes struktúrában álljanak rendelkezésre, lehetővé tegyék az eddig rejtett összefüggések feltárását, ezzel is nagymértékben elősegítve a horizontális szempontokat figyelembe vevő döntések meghozatalát és a horizontális működést.

A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program Egyszerűsítési Programja kevesebb sorban állást, kevesebb benyújtandó papírt, egyre több kormányablaknál is intézhető ügyet, azaz egyszerűbb, hatékonyabb bürokrácia megvalósítását jelenti. A program célkitűzéseit szem előtt tartva a MeKIR biztosítja az ügyfelek elektronikus ügyintézési lehetőségeinek bővítését, és ez által az állampolgárokra háruló adminisztrációs terhek csökkentését is.

A projekt közreműködői

A projekt több ágazati és ágazaton kívüli szereplő közreműködésével valósult meg. A projektben a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal konzorciumi partnerei voltak:
• a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal,
• a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet,
• a Földművelésügyi Minisztérium
valamint együttműködő partnere volt:
• a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.

A rendszer kialakítása során a legfontosabb célkitűzések között szerepelt a térbeli és kapcsolódó információk egységes megjelenítése és az azok – és attribútumaik – közti relációk vizsgálata, térbeli és logikai rendszerbe helyezése, mely egyre inkább beépül a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások elbírálásába, valamint egyéb hatósági eljárásokba, különös tekintettel a KAP által előírt támogatási és gazdálkodási feltételek betartásának ellenőrzésébe.

A MeKIR projekt alapvető célja volt a mezőgazdasági földterületekre, objektumokra és eszközökre vonatkozó főbb adatbázisok egységes vonatkoztatási rendszerben megvalósított átjárhatóságának és lekérdezhetőségének megteremtése, interoperabilitási célú rendszerként való összekapcsolása.

A MeKIR létrejöttével megvalósult:
• a projekthez csatlakozott szervezetek releváns adatainak egymás közötti megosztása adatszolgáltatás és -fogadás formájában, mindez a MeKIR mint elektronikus közmű segítségével;
• az egységes vonatkoztatási rendszer létrehozása, a rendelkezésre álló adatok és azok térbeli ábrázolását megvalósító geo információk egy helyen, egységes szerkezetben történő megjeleníthetősége, amely a különböző nyilvántartások adatainak összevetését és konszolidálását is jelenti a létrehozott adattárház segítségével;
• az ügyfelek terheinek csökkentése a létrehozott elektronikus bejelentőfelületek (változásvezetési kérelem benyújtása, átlagos állatlétszám bejelentése) segítségével;
• az ügyfelek tájékozódási lehetőségeinek bővítése (saját adat megtekintése elektronikus felületen keresztül);
• a rendelkezésre álló információk elérhetősége szigorúan szabályozott jogosultsági és láthatósági szabályok kialakításával,
mindez pedig a kor követelményeinek megfelelő technológiai megoldások segítségével jött létre.

A MeKIR-ben érintett legfontosabb információs adatkörök:
- a Mezőgazdasági Parcellaazonosító Rendszer (MePAR) adatai (pl. fizikai blokk adatok);
- a területhasznosítási adatok (agrár-környezetgazdálkodási adatok, Natura 2000 adatok, egyéb tematikus rétegek);
- az állami tulajdonú földterületek adatai;
- a természetvédelmi és környezeti földterület-információk, speciális védettséget élvező területek adatai;
- az erdőterületek adatai;
- a szarvasmarha, sertés, juh, kecske, baromfi, ló tenyészetek adatai.

Az új rendszer megkönnyíti a közigazgatás ágazati szereplőinek, továbbá az agrárkutatás résztvevőinek munkáját is a feldolgozott információk hozzáférésének megteremtésével. A MeKIR segíti a különböző felhasználói csoportok ellenőrzési döntéshozatalát, azokat megalapozottabbá teszi, felgyorsítja az agrár kifizetések folyamatát, támogatja az ágazati információs szakrendszerek közötti együttműködést, az információk minél gyorsabb célba juttatását, felgyorsítja az egyéni szervezetek feldolgozási és ellenőrzési folyamatait, valamint ezen szervezetek együttműködését is támogatja a hatékonyság jegyében.

A térinformatikai rendszerek által biztosított általános földrajzi azonosítási lehetőség és a szakigazgatási rendszerek bizonyos adatainak közös vonatkoztatási rendszerben történő leképezése már meg tudja teremteni a kapcsolatot a nyilvántartások adatai között úgy, hogy az egyes szakigazgatási rendszerek autonómiája sértetlen marad. Az egyes szakrendszerek adatállományai továbbra is egymástól függetlenül léteznek, közöttük kapcsolat és az információáramlást megvalósító konszolidált közvetítő közeg került kialakításra; valamint megvalósult az információk egy helyen, egységes szerkezetben történő elérhetősége is.

A MeKIR az ágazati informatikai stratégiának megfelelően az egyes kapcsolódó intézmények nyilvántartási feladatait – és így az azokat kezelő rendszereket – nem váltja ki, nem eredményez a közreműködő szervezetek informatikai rendszerei között függőséget. Figyelemmel az adatgazdai szerepkörökre, az adatokhoz való hozzáférést összetett jogosultsági rendszer felügyeli és koordinálja minden szereplő felé (intézmények és ügyfelek). A rendszer ugyanakkor alkalmas arra is, hogy – az adatgazda felhatalmazásával bíró adatokra vonatkozóan – az adatok összekapcsolásán és elemzésén alapuló többletszolgáltatásokat is nyújtson az érintett szakhatóságoknak az előre egyeztetett lehetőségeknek és igényeknek megfelelően.

A fejlesztés számos járulékos előnnyel is jár, ugyanis a MeKIR létrehozásával csökkennek az adatszolgáltatók terhei, javul és felgyorsul a rendszerek közti adatáramlás, célzott módon többletinformáció csatolható vissza az adatszolgáltatók, a szakmai szervezetek, valamint a Földművelésügyi Minisztérium és az általa felügyelt közigazgatási szervek számára.

Ezen kívül a létrehozásra került adattárház nyújtotta lehetőségek által a jövőre nézve jelentős adatminőség-javulás, adattisztulási folyamat veheti kezdetét az autonóm szakrendszer felé történő visszacsatolás által. Az adattárház megteremti a kutatási, elemzési, jogalkotás-előkészítési valamint a tervezési folyamatok támogatását is.

A projekt által elérendő további cél volt, hogy a működési és infrastrukturális fejlesztés javítsa az intézmények működésének hatékonyságát, képes legyen megfelelni a vele szemben támasztott egyre növekvő követelményeknek a működés költségeinek növekedése nélkül, és ezáltal csökkentse az élőmunka-ráfordítás költségeit is.

A konzorcium vezetője:

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

Konzorciumi tagok:

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Nemzeti Földalapkezelő Szervezet

Földművelésügyi Minisztérium

Együttműködő partner:

Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.

A 328/2016. (X. 28.) számú Korm. rendelet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megszüntetéséről, valamint egyes ezzel összefüggő kormányrendeletek módosításáról 1. §. 1-2. pontjának értelmében a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) 2016. december 31-ével beolvadásos különválással megszűnik. Az MVH általános jogutódja - a (3)-(6) bekezdésben meghatározott kivétellel - a Magyar Államkincstár.