Európai Uniós támogatással valósul meg a Komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer

A „Komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer” (a továbbiakban: MKR) című, EKOP-1.1.12-2012-2013-0001 azonosítószámú, 1 250 000 000 forint összegű kiemelt projekt célja a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkk. törvény) által létrehozott egységes, a kockázatközösségi tagok és az állam (I. pillér), valamint a piaci biztosítókkal kötött szerződéseken nyugvó kárfelelősségi rendszer (II. pillér) követelményeit teljes körűen kielégítő informatikai fejlesztés megvalósítása volt.

Az MKR projekt kiemelt célja a megvalósítás során az állampolgárok és a vállalkozások felé nyújtandó szolgáltatások színvonalának javítása, korszerűsítése, a mezőgazdasági termelők, valamint a közreműködő szervezetek adminisztrációs terheinek csökkentése, az eljárási határidők betartásának biztosítása, valamint a végrehajtási folyamatokban az eljárási hibák kockázatának minimalizálása volt. Az MKR projekt konzorciumi formában valósult meg, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal mint agrárkárenyhítő szerv” vezetésével.

A konzorcium tagja volt és az MKR projekt lebonyolításában részt vett:
- az Agrárgazdasági Kutató Intézet,
- a Földmérési és Távérzékelési Intézet,
- a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal,
- az Országos Meteorológiai Szolgálat,
- az Országos Vízügyi Főigazgatóság és
- a Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium),
továbbá együttműködő partner volt a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.

A jogszabály harmonizációra, illetve az eljárási feladatok kidolgozására a díjtámogatott mezőgazdasági biztosítást értékesítő biztosítók, valamint a falugazdászi és szaktanácsadói hálózattal rendelkező Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai javaslatai is hatással voltak. Az MKR kialakításával a jövőben egyszerűbbé válik az eljárásban résztvevők közti adatátadás, az elektronikusan benyújtott kérelmekkel csökkennek mind az ügyfelek mind a végrehajtásban részt vevő szervek adminisztratív terhei – nem csak az egyszerűbb kitöltés eredményeképpen, hanem a papír, a nyomtatás, a postázás és az irattárazás tekintetében egyaránt.

A központi adatbázis további előnye, hogy minden résztvevő szerv ide szolgáltat adatot és az eljárásaihoz innen veszi azokat – ezzel az adatkonzisztencia is biztosított. Az elektronikus benyújtó rend szer garantálja a nagymértékű adatminőség javulást is. Az elektronikus adatszolgáltatás az egyes szakrendszerek és az MKR között hatékonyabbá teszi az ügyvitelt, lehetőséget teremt keresztellenőrzések elvégzésére az eddigi papíralapú ellenőrzések kiváltásával. A statisztikai jelentési rendszer biztosítja bizonyos adatcsoportok esetén a riportok folyamatos hozzáférhetőségét, így kiválthatóak a közreműködő szervezetek adatgyűjtési, adatszolgáltatási feladatai. A hozam-adatgyűjtési rendszer kialakítása és az automata meteorológiai állomások számának növelése pontosabb adatokat biztosít a bírálathoz. A kártérképek alapján kiváltható helyszíni ellenőrzések nagymértékű tehercsökkenést jelentenek az agrárkár-megállapító szerv és az ügyfelek számára egyaránt.

A konzorcium vezetője:

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

Konzorciumi tagok:

Agrárgazdasági Kutató Intézet

Földmérési és Távérzékelési Intézet

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Országos Meteorológiai Szolgálat

Országos Vízügyi Főigazgatóság

Földművelésügyi Minisztérium


Együttműködő partner:

Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ)

A 328/2016. (X. 28.) számú Korm. rendelet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megszüntetéséről, valamint egyes ezzel összefüggő kormányrendeletek módosításáról 1. §. 1-2. pontjának értelmében a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) 2016. december 31-ével beolvadásos különválással megszűnik. Az MVH általános jogutódja - a (3)-(6) bekezdésben meghatározott kivétellel - a Magyar Államkincstár.