37/2010 (III. 31.) SZÁMÚ MVH KÖZLEMÉNY

a Tejkvóta-szabályzat (a továbbiakban: kvótaszabályzat) a tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerről szóló 14/2010. (II. 23.) FVM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra [tejtermelőkre, kvótatulajdonosokra, valamint felvásárlási tevékenységet végzőkre - függetlenül attól, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) általi felvásárlói jóváhagyással rendelkeznek-e vagy sem] nézve kötelező érvényű.

37/2010. (III. 31.) számú MVH Közlemény

TEJKVÓTA-SZABÁLYZAT

1. Bevezetés

A Tejkvóta-szabályzat (a továbbiakban: kvótaszabályzat) a tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerről szóló 14/2010. (II. 23.) FVM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra [tejtermelőkre, kvótatulajdonosokra, valamint felvásárlási tevékenységet végzőkre - függetlenül attól, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) általi felvásárlói jóváhagyással rendelkeznek-e vagy sem] nézve kötelező érvényű.

A kvótaszabályzat bemutatja a tehéntejtermelés és -értékesítés kereteit meghatározó kvótarendszer jellegzetességeit, összefoglalva a hazai és uniós jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit, segít azok értelmezésében, illetve bemutatja a gyakorlatban való alkalmazásukat.

A kvótaszabályzat ezen felül olyan tartalmazza a tej termékpálya szereplőinek (a vonatkozó rendeletek meghatározásai alapján tejtermelőnek minősülő - akár kvótával rendelkező, akár kvóta nélküli - termelők vagy kvótatulajdonosok, egyéni tejkvótával rendelkező, de tejtermelőnek nem minősülő ügyfelek, illetve felvásárlók) a vonatkozó jogszabályokban meghatározott jogait és kötelezettségeit, továbbá ismerteti a jogok és kötelezettségek érvényesítésének rendjét.

2. A kvótarendszer rövid bemutatása

Az Európai Unió a tejkvóta rendszert, amely a tehéntej termelésének mennyiségét szabályozza, 1984-ben vezette be. A kvótarendszer az egyetlen olyan elem volt a 2004. évi tejtámogatás bevezetéséig, amely a tejtermelői rétegre közvetlen hatást gyakorolt.

A tejkvóta rendszer alapvetően a megtermelt nyerstej mennyiségének szabályozásával, illetve egyéb piacszabályozási eszközökkel garantálja a piaci egyensúly megteremtését és fenntartását. Az Unió a kvótán felül termelt tehéntej mennyiségek piacon történő elhelyezésének vagy tárolásának költségeit a túltermelést előidéző tejtermelőkkel térítteti meg, a fizetési kötelezettség (illeték) kiszabása révén.

A KAP (Közös Agrár Politika) egymást követő reformjainak következtében a kvótarendszer érvényességét 1992-ben előbb a 2007/2008-as, majd 2003-ban a 2014/2015-ös kvótaévig hosszabbították meg.

2.1. Jogszabályi háttér

A tejkvóta rendszer működésére vonatkozó, illetve a tejkvóta rendszerhez kapcsolódó hatósági feladatok ellátása során alkalmazott előírásokat a Rendeleten kívül az alábbi jogszabályok tartalmazzák:

-        a Tanács 1234/2007/EK rendelete (2007. október 22.), a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet");

-        a Bizottság 595/2004/EK rendelete (2004. március 30.), a tej és tejtermék ágazatban illeték megállapításáról szóló 1788/2003/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról;

-        a Bizottság 1913/2006/EK rendelete (2006. december 20.) az euróval kapcsolatos agromonetáris rendszernek a mezőgazdaságban való alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és egyes rendeletek módosításáról;

-        a 2007. évi XVII. törvény a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről (a továbbiakban: MVH Tv.);

-        az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról, valamint egyes agrár tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 44/2007. (VI. 8.) FVM rendelet (továbbiakban: vis maior rendelet).

2.2. Kvótarendszer működtetésében részt vevő szervezetek elérhetősége:

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Ügyfélszolgálat - Hatósági feladatok ellátása

Cím: 1905 Budapest, IX. Soroksári út 22.-24.

Levelezési cím: 1385 Budapest 62. Pf.: 867.

Telefon: 06 (1) 3743-603, 06 (1) 374-3604

Fax: (1) 475-2114

e-mail cím: ugyfelszolgalat@mvh.gov.hu

weboldal: www.mvh.gov.hu

Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. - Adminisztratív feladatok ellátása

Cím: 2101 Gödöllő, Dózsa György út 58.

Levelezési cím: 2101 Gödöllő Pf.: 260.

Telefon: 06 (28) 515-569

Fax: 06 (28) 515-550

e-mail cím: ugyfelszolg@atkft-kvota.hu

weboldal: www.atkft.hu

2.3. A kvótarendszer működése

Az Európai Unió minden egyes tagállama számára meghatározza az országos referenciamennyiséget (országos kvótát), valamint a beszállítási típusú országos kvótához tartozó referencia zsírtartalmat, amelyet az szétoszthat a tagállam területén működő tejtermelők között. A kiosztott egyéni referenciamennyiségek (egyéni kvóták) az illető tejtermelők tulajdonába kerülnek, azokkal a vonatkozó jogszabályok keretein belül szabadon rendelkezhetnek.

Az egyéni kvótamennyiség behatárolja a tejnek vagy tejtermékeknek tej egyenértékben kifejezett azon mennyiségét, amelyet az adott tejtermelő jogkövetkezmények alkalmazása nélkül értékesíthet, akár a felvásárlónak történő beszállítás, akár a végső fogyasztóknak történő közvetlen értékesítés formájában.

A kvóta kilogrammban kerül megállapításra. A kvótateljesítés mértékének meghatározása során a literben mért mennyiségek a szükséges átszámítási művelet elvégzése után, szintén kilogrammban kerülnek elszámolásra és nyilvántartásba vételre.

A térfogat (liter) tömegre (kilogramm) történő átváltása során az alábbi képletet kell alkalmazni:

a tej literben megadott mennyisége / 0,971 = a tej mennyisége kilogrammban

Tehát 1 kilogramm tej = 0,971 liter tej.

2.3.1. A kvóták típusai

Országos referenciamennyiség (országos kvóta): alapja az Európai Unió és a Magyar Köztársaság között megkötött csatlakozási szerződésben megállapított országos referenciamennyiség, amely összesen 1 947 280 tonna volt a csatlakozás pillanatában (a 2009/2010. kvótaévben 2.050.159.812 kg). Az országos referenciamennyiség (országos kvóta) beszállítási és közvetlen értékesítési kvótából áll, amelyek egymáshoz viszonyított aránya kvótaévenként változhat a termelők kérésére történő végleges és ideiglenes átcsoportosítások révén. A végleges átcsoportosítási kérelmek alapján az Európai Unió Bizottsága minden kvótaévre vonatkozóan rendeletben határozza meg az országos kvóta megoszlását.

Országos referencia zsírtartalom: az országos referenciamennyiséghez országos referencia zsírtartalom tartozik, amely 3,85% (tömegszázalékban került meghatározásra).

Egyéni referenciamennyiség (egyéni kvóta): az egyéni referenciamennyiségnek két típusa van:

-        Beszállítási kvóta: a felvásárlók részére értékesíthető, kizárólag nyers, a hűtésen kívül más eljárásnak alá nem vetett folyadéktej mennyiségét tömegegységben meghatározó szabályozási elem;

-        Közvetlen értékesítési kvóta: a végső fogyasztók részére közvetlenül értékesíthető tej mennyiségét tömegegységben, és/vagy egyéb tejtermékek értékesíthető mennyiségét alapanyagtejre átszámítva tömegegységben meghatározó szabályozási elem.

Az adott kvótaévben, a tejtermelő rendelkezésére álló egyéni referenciamennyiségről - annak mindkét típusára vonatkozóan (kvótatípusok szerinti bontásban) -, illetve a referencia zsírtartalomról szóló határozatát az MVH a lezárt kvótaévet követő július 15-éig közli az érintett tejtermelővel. A fenti határidő abban az esetben tartható, amennyiben a megadott határidőig beszállítás esetén a termelővel szerződésben álló felvásárló, míg közvetlen értékesítés esetén a termelő hibátlan jelentést nyújt be.

Egyéni referencia zsírtartalom: az egyéni beszállítási referenciamennyiséghez tartozó zsírtartalom, mely tejtermelőnként külön - külön került meghatározásra. Jelentősége a beszállítással értékesített tej mennyiségének meghatározásában van, mely a zsírkorrekció elvégzésével kerül kiszámításra. Ez a számított érték jelenti a kvótateljesítés mértékét. Közvetlen értékesítési kvótához nem tartozik egyéni referencia zsírtartalom.

Országos kvótatartalék: az országos referenciamennyiség tejtermelők számára ki nem osztott része. Az országos tartalék nagysága módosulhat a kvótamegvonás vagy a lemondás, illetve kvótakiosztás, valamint az Európai Unió általi emelés révén. A tartalékból kizárólag pályázat útján, az MVH által megjelentetett közlemény alapján igényelhető egyéni kvóta. Az országos tartalék kvótatípusok (beszállítási, illetve közvetlen értékesítési) szerint megbontva tartalmaz kvótamennyiséget.

Az országos referenciamennyiséget (országos kvóta) a mindenkor hatályos 1788/2003/EK rendelet 1. számú melléklete, a kvótához tartozó referencia zsírtartalmat a 2. számú melléklete határozza meg.

2.3.2. A kvóták kihasználása

A tejtermelő az adott kvótaévre vonatkozóan rendelkezésére álló egyéni kvótát jogkövetkezmények nélkül 70-100% közötti mértékben teljesítheti. A beszállítási kvóta vonatkozásában a felvásárló(k) éves jelentése alapján, míg közvetlen értékesítési kvóta esetén a termelő éves jelentése alapján kerül a kihasználás mértéke megállapításra.

A kvótateljesítés mértékét, amelyet beszállítási és közvetlen értékesítési kvótákra külön-külön kell meghatározni, az MVH a lezárt kvótaévet követő július 15-ig határozatban állapítja meg. A fenti határidő abban az esetben tartható, amennyiben a megadott határidőig beszállítás esetén a felvásárló, közvetlen értékesítés esetén a termelő hibátlan jelentést nyújt be.

Beszállítási kvóta esetén:

A beszállítás esetén az értékesített tej mennyiségét a termelő egyéni referencia zsírtartalmának és az értékesített tej tényleges zsírtartalmának a különbsége alapján termelőnként korrigálni kell. A korrekciót az MVH végzi el a felvásárlók éves bevallásainak (kimutatásainak) adatai alapján. Ez a számított érték jelenti a kvótateljesítés mértékét.

Zsírtartalom szerinti korrekció:

A tejkvóta rendszerben a tej zsírtartalmát is nyilván kell tartani. Minden egyes tejtermelő számára tömegszázalékban (m/m %) kifejezett referencia zsírtartalom kerül megállapításra a beszállítási kvótához kapcsolódóan. Az értékesített tej tényleges zsírtartalmának meghatározása után, a tényleges és a referencia zsírtartalom értékei közti különbség alapján az értékesített tej mennyiségi korrekcióját kell elvégezni. A korrekció utáni, számított érték lesz a kvótateljesítés mértékeként nyilvántartva.

Tényleges zsírtartalom megállapításához akkreditált laboratóriumok:

a) Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. Budapesti Nyerstejminősítő Laboratórium,

b) Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. Gödöllői Nyerstejminősítő Laboratórium.

Pozitív korrekció:

Amennyiben a tényleges zsírtartalom és a referencia zsírtartalom értékei között pozitív különbség van (azaz a tényleges zsírtartalom magasabb a megállapított referencia zsírtartalomnál), pozitív korrekciót kell elvégezni oly módon, hogy a beszállított tej mennyiségét 0,09 %-kal kell növelni a zsírtartalmak közötti eltérés minden egyes 0,1 grammja után (1. számú példa).

Negatív korrekció:

Amennyiben a tényleges zsírtartalom és a referencia zsírtartalom értékei között negatív különbség van (azaz a tényleges zsírtartalom alacsonyabb a megállapított referencia zsírtartalomnál), negatív korrekciót kell elvégezni oly módon, hogy a beszállított tej mennyiségét 0,18%-kal kell csökkenteni a zsírtartalmak közötti eltérés minden egyes 0,1 grammja után (2. számú példa).

Közvetlen értékesítési kvóta esetén:

A közvetlen értékesítési kvóta kihasználásának a mértékét a termelt és értékesített tej és/vagy más tejtermékek [a Rendelet 1. § 3. pontja] mennyisége alapján kell megállapítani. Ennek során az alábbi átváltási képleteket kell alkalmazni:

1 liter értékesített tej = 1/0,971 kg tej;

1 kg vaj = 22,5 kg tej;

1 kg tejszín = 0,263 kg tej x a tejszín zsírtartalma;

1 kg tejföl = 0,263 kg tej x tejföl zsírtartalma;

1 kg túró = 5 kg tej;

1 kg joghurt = 1 kg tej;

1 kg sajt = 10 kg tej.

Amennyiben a tejtermelés volumenét az érintett tejtermelő nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani, illetve tejtermeléséről éves jelentés (kimutatás) sem áll rendelkezésre, az MVH a termelt tej mennyiségét helyszíni ellenőrzés során becsléssel állapítja meg. A szakmai szervezetek véleményét alapul véve a hazai tejtermelésben részt vevő két legjelentősebb fajta esetében a becslésnél alkalmazandó értékek az ellenőrzéséhez kapcsolódóan a következők:

-        holstein-fríz (fajtakód: 220-225) fajtakör esetében 8486 kg/kvótaév,

-        magyartarka (fajtakód: 010-015) fajtakör esetében 5050 kg/kvótaév,

-        magyartarka és/vagy a holstein-fríz fajta 50%-nál kisebb hányada esetén 5050 kg/kvótaév.

A becsléssel megállapított termelési szintet az alábbi tételek csökkentik:

-        az adott gazdasághoz tartozó személyek fogyasztása: 1 kg tej/fő/nap,

-        a borjak takarmányozására felhasznált tejmennyiség: 10 kg/borjú/nap.

2.3.3. A kvóta túlteljesítése

A rendelkezésre álló egyéni kvóta túllépése esetén (100 % feletti teljesítés), a kvótán felül, illetve kvóta nélkül értékesített tej utáni fizetési kötelezettséget az MVH határozatban állapítja meg. Országos túltermelés (az országos kvóta túllépése) esetén az illeték - a túlteljesítés mértékében - teljes egészében azokat a termelőket terheli, akik a nemzeti referenciamennyiség (a beszállítási, illetve a közvetlen értékesítési típusra külön-külön számítva) túllépéséhez hozzájárultak. A fizetési kötelezettség összegének megállapítása a zsírtartalom alapján végzett korrekciót, amennyiben erre lehetőség van, a felvásárlói szintű kompenzációt, valamint az országos szintű kompenzációt követően történik.

Az EU előírásai szerint az illeték maximális összege, a tej 100 kilogrammjára vetítve 27,83 € (illetve ennek megfelelő forint, az aktuális átváltási ráta függvényében).

A tejtermelő a határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül az MVH Központi Szervéhez címzett fellebbezést nyújthat be, a 2.2. pont alatti címen.

A beszállítási, illetve a közvetlen értékesítési kvótatípusok kihasználásának megállapítása során nem lehetséges a két típus közti kompenzáció sem termelői, sem felvásárlói, sem országos szinten. A fizetési kötelezettség összegét a két kvótatípusra külön-külön kell kiszámítani.

2.3.4. A kvóta alulteljesítése (70 % alatt)

Alulteljesítés (azaz az egyéni kvótának az előírt 70 % alatti teljesítése) esetén a tejtermelőtől a kvótakihasználás mértéke, valamint a 70 % közötti mennyiség különbözetének megfelelő egyéni kvóta az országos kvótatartalék javára megvonásra kerül a lezárt kvótaévet követő április elsejével, amelyről az MVH határozatban értesíti a tejtermelőt (3. számú példa).

A tejtermelő a határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül az MVH Központi Szervéhez címzett fellebbezést nyújthat be, a 2.2. pont alatti címen.

A fentiek alapján megvont kvóta a megvonás előtti mértékig visszaadásra kerül a megvonás kvótaévét követő kvótaév kezdetétől, abban az esetben, ha a tejtermelő a kvóta megvonásának kvótaévében a megvonás előtti kvóta legalább 70 %-át teljesíti (3. számú példa). A megvonással csökkentett kvóta túllépése esetén a termelőt - országos túlteljesítés esetén - illetékfizetési kötelezettség terheli.

2.3.5. A kvóta kihasználatlansága (0 %)

A teljes kvótamennyiség az országos kvótatartalék javára legkésőbb a lezárt kvótaévet követő április 1-jével megvonásra kerül attól a tejtermelőtől, aki a rendelkezésére álló kvóta terhére egy kvótaév során egyáltalán nem termelt és értékesített tejet vagy - közvetlen értékesítés esetén - tejterméket. Amennyiben a tejtermelő a megvonás kvótaévében az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (ENAR) nyilvántartásban szereplő állatállománnyal tejet termel és azt, vagy az abból előállított más tejterméket értékesíti, úgy a megvont kvóta az igazolt értékesítés mértékéig, de legfeljebb a megvonás előtti mértékig visszaadásra kerül a termelés folytatását követő kvótaév kezdetétől (4. számú példa).

Amíg a termelő egyéni referenciamennyiséggel egyáltalán nem rendelkezik, az általa értékesített tejmennyiség kvóta nélküli termelésnek minősül, és a megfelelő pénzügyi szankcióval sújtandó a Rendelet 7. § (4) bekezdése alapján. Az érintett termelőt az értékesített tej-, illetve tejtermékek mennyisége alapján fizetési kötelezettség terheli.

2.3.6. Mentesség az alulteljesítés esetén alkalmazandó jogkövetkezmények alól

A tejtermelő mentesül a kvótakihasználás minimálisan előírt kötelezettsége alól, ha a rendelkezésére álló kvóta nem teljesítése elháríthatatlan külső ok miatt következett be, és ezt a rendelkezésére álló határidőn belül benyújtott vis maior kérelemhez mellékelt megfelelő dokumentumokkal hitelt érdemlően igazolni tudja.

Amennyiben a tejtermelő gazdaságban a tejtermelés volumenét befolyásoló, a vis maior rendelet alapján elháríthatatlan külső oknak (ún. vis maior) minősülő esemény történt, azt az MVH által erre a célra rendszeresített K1091-es nyomtatványon lehet bejelenteni az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. felé (a továbbiakban: ÁT Kft). Az elháríthatatlan külső okot legkésőbb a kvótaévet követő április 30-áig kell bejelenteni. E dátumot követően már nincs lehetőség a vis maior esemény bejelentésére, a hozzá kapcsolódó kérelem benyújtására akadályoztatás esetén sem, mivel az MVH eljárásaiban határidő vagy határnap elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.

A határidőn túl benyújtott kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül.

Az elháríthatatlan külső ok elismeréséről az MVH határozatban dönt vis maior rendeletben megállapított előírások figyelembevételével. Elháríthatatlan külső okként elfogadható különösen (a teljesség igénye nélkül): az ügyfél halála vagy tartós munkaképtelensége, elemi kár, illetve az állatállományt sújtó fertőző és/vagy járványos megbetegedések. A tejtermelő a határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül az MVH Központi Szervéhez címzett fellebbezést nyújthat be, a 2.2. pont alatti címen.

A 13.400 kg-ot meg nem haladó egyéni kvótával (akár beszállítási, akár közvetlen értékesítési típus) rendelkező tejtermelők esetében a 70 % alatti teljesítésre vonatkozó jogkövetkezmények nem kerülnek alkalmazásra. Nem teljesítés esetén (0 %) a 2.3.5. pontban foglalt jogkövetkezményeket azonban alkalmazni kell!

2.4. Jogkövetkezmények

Azon tejtermelőkkel és felvásárlókkal szemben, akik a vonatkozó közösségi és hazai jogszabályokban foglalt előírásokat megsértik, a jogszabályokban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazandók, amelyeket az MVH állapít meg. A pénzbeli büntetésről az MVH Tv. 71. § (1) bekezdése rendelkezik, amelynek értelmében az ügyfél 500 000 forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

A bírságot kiszabó döntés ellen a tejtermelő, illetve felvásárló annak kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül az MVH Központi Szervéhez fellebbezést nyújthat be, a 2.2. pont alatti címen.

A kvóta (vagy annak egy része) ellentételezés nélkül megvonásra kerül az országos tartalék javára attól a termelőtől, aki

-        kvótájához a jogszabályi előírások megkerülésével jutott,

-        aki az egyéni kvótát az előírt mértékben nem használta ki,

-        aki a közvetlen értékesítésre vonatkozó éves kimutatást a megszabott határidőn belül, a külön felszólítás ellenére sem küldi meg.

Az MVH mulasztási, illetve eljárási bírságot szabhat ki, vagy egyéb jogkövetkezményeket (pl. felvásárlói jóváhagyás visszavonása, egyéni közvetlen értékesítési kvóta megvonása, egyéb fizetési kötelezettség) alkalmazhat azzal a tejtermelővel és felvásárlóval szemben, aki:

-        neki felróhatóan a valóságnak nem megfelelő adatokat ad meg a kimutatásokban;

-        az éves vagy havi kimutatást nem, késve vagy valótlan, illetve szakmailag hibás adattartalommal küldi meg;

-        a Rendelet 4. és 14. §-a szerinti bejelentési (bejelentkezési, változás-bejelentési) adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti;

-        az MVH Tv. szerinti ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott adatokban bekövetkezett esetleges változásokat nem jelzi;

-        az MVH Tv. 71. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint a tejkvóta-nyilvántartás működtetésével összefüggésben a Rendeletben előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, vagy a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti;

-        a Rendelet 15. § (3) bekezdése (jelen szabályzat 4.3.1. és 5.3.5. pontjai) szerinti iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget;

-        az ellenőrzést a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozza.

Az MVH-nak a megállapított mulasztási bírság, eljárási bírság, vagy egyéb fizetési kötelezettség nem teljesítése vagy késedelmes teljesítése esetén egyéb jogkövetkezményeket (pl. mulasztási bírság kétszeresének kiszabása, késedelmi kamat) kell alkalmaznia. A mulasztási bírság kiszabásának alapjául szolgáló mulasztás pótlása esetén viszont a bírság korlátlanul mérsékelhető.

2.5. Jelentősebb dátumok

Április 1.                      Kvótaév kezdete;

Április 30.                    Vis maior kérelem benyújtási határideje (alulteljesítés esetén);

Minden hónap 28-a      Felvásárlók előző havi beszállításokra vonatkozó kimutatásának beküldési határideje;

Május 14.                    A közvetlen értékesítésről szóló éves kimutatás benyújtásának határideje;

A felvásárlók éves kimutatásának beküldési határideje;

Augusztus 31.              A megállapított fizetési kötelezettség teljesítésének végső határideje;

November 30.             A két kvótatípus közti végleges átcsoportosítás iránti kérelmek benyújtásának határideje;

December 31.              Az ideiglenes átengedés iránti kérelmek benyújtásának határideje;

A végleges átruházás iránti kérelmek benyújtásának határideje;

Február 28.                  A két kvótatípus közti ideiglenes átcsoportosítás iránti kérelmek benyújtásának határideje;

Március 31.                 Kvótaév vége.

3. A kvótakezelő intézmények és a kvótarendszer működtetésében betöltött szerepük

A tejkvóta kezelő intézmény Magyarországon az MVH, amely a jogcímmel kapcsolatosan ellátja az MVH Tv. szerinti hatósági feladatokat. Az MVH Tv. 18. §-a megteremti annak lehetőségét, hogy az MVH a hatáskörébe tartozó feladatok - így a tejkvóta rendszer működtetése - ellátásába szakértőként, illetve egyes technikai jellegű feladatok ellátására más szervezetet is bevonhat.

Ennek keretében 3.2. pontban foglalt feladatok elvégzésére, a törvény szerinti együttműködő szervezetként az ÁT Kft. került kijelölésre.

3.1. Az MVH szerepe a tejkvóta kezelésben

Az MVH 2003. július 1-jén jött létre, az Agrárintervenciós Központ és a SAPARD Ügynökség általános jogutódjaként a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalról szóló 81/2003. (VI. 7.) Korm. rendelet, illetve a jelenleg hatályos 256/2007. (X. 4.) Korm. rendelet szerint. Az intézmény fő feladata az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból  (a továbbiakban: EMVA), az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (a továbbiakban: EMGA), az Európai Halászati Alapból (EHA) finanszírozott támogatásokkal, valamint a tagállami hatáskörben hozott intézkedésekben való részvétellel kapcsolatos hatósági feladatok ellátása, a támogatások kifizetése és a Közös Agrárpolitika végrehajtásához szükséges szabályozási eszközök működtetése. Ez utóbbiak közé tartozik a tejkvóta rendszer működtetésével kapcsolatos hatósági feladatok ellátása.

Az MVH a tejkvóta kezeléssel kapcsolatosan az alábbi főbb feladatokat látja el:

-        a tejkvóta rendszer szereplőinek (termelők és felvásárlók) regisztrációja az MVH által kezelt ügyfél-regisztrációs rendszerben és az ehhez kapcsolódó tejkvóta-nyilvántartási rendszerben;

-        felvásárlók jóváhagyása;

-        az ügyfél-nyilvántartási rendszer és a tejkvóta-nyilvántartás kezelése;

-        a beérkezett kérelmek alapján indult eljárás lefolytatása, a kérelmek elbírálása, döntéshozatal;

-        kvótakihasználás mértékének megállapítása (kvótakorrekció és felvásárlói, valamint országos szintű kompenzáció elvégzése);

-        az adott kvótaévre rendelkezésre álló egyéni kvóták megállapítása, megküldése az érintett termelőknek;

-        a fizetési kötelezettség megállapítása, az abban meghatározott összeg beszedése és továbbítása az EU felé;

-        egyéni kvótamennyiségek országos kvótatartalékból történő kiosztása;

-        az országos kvótatartalék kezelése;

-        esetleges kvótamegvonások végrehajtása.

3.1.1. A tejkvóta rendszer szereplőinek nyilvántartása

3.1.1.1. A tejtermelők nyilvántartása

Minden tejkvóta-tulajdonosnak rendelkeznie kell az MVH által, az MVH Tv. alapján kiadott regisztrációs számmal. Az ügyfél-regisztráció során minden tejtermelő egyedi, tíz számjegyből álló azonosító számot kap, amely a későbbiekben, a kimutatások és kérelmek feldolgozása során, a tejtermelő azonosítására szolgál. Azon tejtermelőknek, akik nem rendelkeznek regisztrációs számmal, az MVH Tv. 28. §-a értelmében regisztráltatniuk kell magukat. Ehhez az MVH által erre a célra rendszeresített regisztrációs lapot (G001) kell megküldeniük a tejtermelő lakóhelye, illetve székhelye szerinti illetékes megyei (budapesti és pest megyei lakosok esetében a Fővárosi és Pest Megyei) MVH kirendeltség részére.

Az MVH Tv. 29. §-ának előírásai értelmében minden termelő és felvásárló köteles az ügyfélnyilvántartásba bejelentett adataiban bekövetkezett változást a lakóhelye, illetve székhelye szerinti illetékes megyei (budapesti és pest megyei lakosok esetében a Fővárosi és Pest Megyei) MVH kirendeltség részére, a változást követő 15 napon belül bejelenteni. A bejelentési kötelezettség kiterjed jogi személy, illetve egyéb szervezet megszűnésére is. Ebben az esetben a bejelentési kötelezettség kiterjed a jogi személy, illetve egyéb szervezet végelszámolójára, felszámolójára is. Jelen kötelezettség elmulasztása esetén az MVH az ügyfelet, felszámolót, illetve végelszámolót mulasztási bírság fizetésére kötelezheti.

3.1.1.2. A felvásárlók nyilvántartása

A tej termékpálya felvásárlói tevékenységet folytató szereplőinek szintén a 3.1.1.1. pont alatt ismertetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben kell regisztráltatniuk magukat, a termelőkéhez hasonló feltételekkel, amely során egyedi azonosító számot kapnak. Tevékenységük folytatásához rendelkezniük kell továbbá az MVH jóváhagyásával is. Ennek hiányában az MVH - akár rendelkeznek regisztrációs számmal, akár nem - bírsággal sújthatja az érintett felvásárlót.

3.1.2. A kérelmek elbírálása

A kérelmeket az ÁT Kft.-hez kell benyújtani, amelyeket az adminisztratív feldolgozás után továbbítanak az MVH részére. Az MVH a benyújtott kérelmeket elbírálja, és a kérelem beérkezésétől számított 45 munkanapon belül dönt, és döntését közli az ügyféllel.

Kivételt jelentenek azok az esetek, amikor a termelők az ideiglenes átengedés, a végleges átruházás, illetve az egyéni kvóták közti átcsoportosítás jóváhagyását az adott kvótaév kezdete (április 1.) és július 15. között kérelmezik, mivel ezekben az esetekben az MVH a határozatot az adott kvótaévre rendelkezésre álló kvóta mennyiségéről, illetve a referencia zsírtartalomról, valamint az előző kvótaév kvótateljesítéséről szóló határozat meghozatalát követően hozza meg.

A tejtermelő a határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül az MVH Központi Szervéhez címzett fellebbezést nyújthat be, a 2.2. pont alatti címen.

3.1.3. A fizetési kötelezettség összegének megállapítása és beszedése

Azon tejtermelőknek, akik a rendelkezésükre álló egyéni referenciamennyiségüket, a (közvetlen értékesítési kvóta esetén a tejtermelőktől, illetve a beszállítási kvótára vonatkozóan a felvásárlóktól beérkező) kimutatások, a helyszíni ellenőrzések eredményei, illetve az MVH által az állatállomány alapján elvégzett szakmai becslés alapján túllépték, a kvótán felül értékesített tej után fizetési kötelezettségük keletkezik. A fizetési kötelezettség összegét az MVH határozatban állapítja meg, amelyet megküld a tejtermelő, valamint beszállítási kvóta túllépése esetén a tejtermelővel szerződéses jogviszonyban álló felvásárló(k) részére is. (A fizetési kötelezettség szerinti összeget abban az esetben kell megfizetni, amennyiben a tejtermelő által túlteljesített kvótatípusnak megfelelő országos kvóta is túlteljesítésre kerül az összesített termelési adatok alapján.)

A tejtermelő a határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül az MVH Központi Szervéhez címzett fellebbezést nyújthat be, a 2.2. pont alatti címen.

Közvetlen értékesítési kvóta túllépése esetén a fizetési kötelezettség szerinti összeget a termelőnek augusztus 31-éig kell befizetnie az MVH által megadott számlaszámra.

Beszállítási kvóta túllépése esetén a fizetési kötelezettség szerinti összeget a tejtermelővel szerződéses jogviszonyban álló felvásárló(k) vonja/vonják le a termelő által beszállított tej átvételi árából. Lehetőség van arra, hogy a felvásárló(k) tejtermelővel kötött megállapodás alapján a fizetési kötelezettség szerinti összeget több egyenlő részletben vonja/vonják le. A fizetési kötelezettség szerinti teljes összeget a felvásárlónak legkésőbb augusztus 31-ig kell a határozatban szereplő számlaszámra, az MVH részére befizetnie, abban az esetben is, ha a tejtermelő azt részére nem fizeti meg. Ebben az esetben a felvásárló polgári peres eljárás keretében érvényesítheti jogait és kaphatja vissza a termelő helyett befizetett összeget.

3.2. Az ÁT Kft. szerepe a tejkvóta kezelésben

Az ÁT Kft. a kvótarendszer működtetésével kapcsolatos technikai segítségnyújtás keretében az egyes kérelmek és kimutatások befogadását, feldolgozását, valamint az adatok tejkvóta-nyilvántartásban történő átvezetését végzi, továbbá gondoskodik a dokumentumok MVH felé történő továbbításáról. Az ÁT Kft. az MVH-val közösen végzi a kijelölt tejtermelők és felvásárlók helyszíni ellenőrzését, amelynek eredményéről készült jegyzőkönyvet aláírásával ellátja.

3.2.1. Az ÁT Kft. ügyviteli feladatai:

-        a kvóta tulajdonjog átruházásához, a kvóta ideiglenes átengedéséhez, illetve a kvóta ideiglenes, valamint végleges átcsoportosításához kapcsolódó kérelmek befogadása és MVH felé történő továbbítása;

-        közvetlen értékesítést végző tejtermelők éves kimutatásainak befogadása és feldolgozása valamint - szükség szerint - MVH felé történő továbbítása;

-        felvásárlók havi kimutatásainak befogadása és feldolgozása;

-        felvásárlók éves kimutatásainak befogadása és feldolgozása, valamint - szükség szerint - MVH felé történő továbbítása;

-        felvásárlókkal szerződésben álló tejtermelők nyilvántartásában bekövetkezett változások regisztrációja, és feldolgozása;

-        az egyéni kvótáról az országos kvótatartalék javára történő lemondás befogadása és MVH felé történő továbbítása;

-        az érvényes szerződéssel rendelkező (a felvásárló jelentése alapján) tejtermelők beszállítási kvótájának mennyiségét tartalmazó kimutatásnak az adott kvótaév szeptember 30-ig történő megküldése az érintett felvásárlóknak;

-        közvetlen, személyes kapcsolattartás a tejtermelőkkel (ügyfélszolgálat biztosítása).

3.2.2. Általános folyamatleírás

A kimutatásokat, illetve a kérelmeket, az MVH által erre a célra rendszeresített formanyomtatványokon kell az ÁT Kft. székhelyének címére (lásd a 2.2. pontot!) benyújtani.

Az ÁT Kft. elvégzi a kérelmek és kimutatások befogadását, adminisztratív feldolgozását, majd azokat döntéshozatal céljából megküldi az MVH részére. Az ÁT Kft. által előzetesen feldolgozott, döntéshozatalra előkészített kérelmek elbírálását követően az MVH döntést hoz, a kérelmek beérkezésétől számított 45 munkanapon belül, és egyúttal gondoskodik a szükséges változtatások tejkvóta-nyilvántartásban történő átvezetéséről is. A határozat az érintettek - az ügy jellegéből adódóan a tejtermelők és/vagy felvásárló(k), illetve más, az adott ügyben érintett személyek - részére megküldésre kerül.

3.3. Az ÁT Kft. és az MVH által közösen végzett feladatok:

A tejkvóta rendszer működésének vonatkozásában az MVH általános ellenőrzési jogkörrel rendelkezik, amelyet az ÁT Kft. bevonásával előzetes bejelentés nélkül gyakorolhat. Ennek során az alábbi ellenőrzésekre kerül sor:

-        nyilvántartások ellenőrzése a beszállítást végző tejtermelők telephelyein;

-        nyilvántartások ellenőrzése a közvetlen értékesítést folytató tejtermelők telephelyein;

-        nyilvántartások ellenőrzése a felvásárlók telephelyein;

-        készletek ellenőrzése a beszállítást végző és a közvetlen értékesítést folytató tejtermelők, valamint a felvásárlók telephelyein;

-        a tej szállításában, illetve átvétele során használt műszaki berendezések ellenőrzése a tejtermelők, illetve a felvásárlók telephelyein, valamint szállítás közben;

-        felvásárlók jóváhagyásához kapcsolódó helyszíni ellenőrzések a felvásárlók telephelyein;

-        a regisztrációval nem rendelkező, illetve a tejkvóta nyilvántartásban nem szereplő, tejtermelői tevékenységet végző természetes vagy jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok státuszának megállapítása, illetve nyilvántartásainak valamint készleteinek helyszíni ellenőrzése.

Az ellenőrzéseket egy adott kvótaév vonatkozásában az adott kvótaévben el kell kezdeni és legkésőbb a kvótaévet követő 18 hónapon belül le kell zárni.

4. Tejtermelők

4.1. A tejtermelő meghatározása

Tejtermelőnek minősül minden jogi és természetes személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely a Rendelet 1. § 5. pontja szerinti gazdaságában tejet termel, és a termelt tejet, vagy az abból előállított más tejtermékeket értékesíti, illetve a közeljövőben ezzel a tevékenységgel készül foglalkozni.

A tejtermelőket, regisztrációjukat követően a tejkvóta rendszerből eredő, a Rendelet szerinti jogok illetik meg, illetve az abban előírt kötelezettségek vonatkoznak rájuk. A tejtermelő tulajdonában lévő kvótával (egyéni referenciamennyiség) a vonatkozó EU-s és hazai rendeletek előírásai szerint szabadon rendelkezhet. A tejtermelő rendelkezésére álló kvóta (rendelkezésre álló egyéni referenciamennyiség) a tejtermelő tulajdonában (egyéni referenciamennyiség), illetve a használatában (pl. ideiglenes átengedés hatálya alatt álló) levő kvótát jelenti.

4.2. Tejtermelők által benyújtható kérelmek

4.2.1. Kvóták végleges átruházása

4.2.1.1. Egyéni kvóta felajánlása állami kvótatartalék javára

A tejtermelő kvótájáról, vagy annak egy részéről, a kvótaév során bármikor, az országos kvótatartalék javára ellentételezés nélkül lemondhat. A lemondást az MVH által erre a célra rendszeresített nyomtatvány (K1005) kitöltésével, a kvótamennyiség megjelölésével, az ÁT Kft. címére kell eljuttatni.

A kérelem elbírálásáról az MVH határozatot hoz, és egyúttal gondoskodik a tejtermelő rendelkezésére álló kvótamennyiség tejkvóta nyilvántartásban történő átvezetéséről.

A tejtermelő a határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül az MVH Központi Szervéhez fellebbezést nyújthat be, a 2.2. pont alatti címen.

4.2.1.2. Kvóták igénylése nemzeti kvótatartalékból

Az MVH ügyfél-nyilvántartási rendszerében nyilvántartásba vett, regisztrációs számmal rendelkező termelők kizárólag a kvótaév során meghirdetett pályázatok útján igényelhetnek kvótát a nemzeti kvótatartalékból, az MVH által erre a célra rendszeresített nyomtatvány (K1000) kitöltésével és annak az ÁT Kft. részére történő megküldésével. A nemzeti kvótatartalékból történő igénylés részletes feltételeit a pályázati kiírás tartalmazza. A pályázati kiírás hiányában beküldött igénylések elutasításra kerülnek.

A nemzeti kvótatartalékból térítésmentesen kiosztott beszállítási típusú kvóta az igénylő tejtermelő már meglévő egyéni referencia zsírtartalmával megegyező referencia zsírtartalommal kerül jóváírásra. Amennyiben az igénylő tejtermelő korábban nem foglalkozott tejtermeléssel, és egyéni beszállítási tejkvótával még nem rendelkezik, úgy a megvásárolt (vagy kiosztott) kvóta az országos referencia zsírtartalommal (3,85 %) kerül számára jóváírásra. A közvetlen értékesítési kvótához nem tartozik referencia zsírtartalom.

Az MVH a kérelem elbírálásáról határozatot hoz, és egyúttal gondoskodik az igényelt kvótának a tejkvóta nyilvántartásban történő, igénylő nevére való átvezetéséről.

A tejtermelő a határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül az MVH Központi Szervéhez fellebbezést nyújthat be, a 2.2. pont alatti címen.

4.2.1.3. Kvóták átruházása

A tejtermelő (kvótatulajdonos) kvótáját vagy annak egy részét átruházhatja az MVH Tv. szerint regisztrált, gazdaságában tejtermeléssel foglalkozó tejtermelő vagy tejtermelői tevékenységet folytatni kívánó, TIR tenyészetkóddal rendelkező termelő részére. Az átruházási kérelmet a vevőnek a szerződéskötést követő 15 napon belül, de legkésőbb tárgyév december 31-ig kell benyújtania az ÁT Kft.-hez, az MVH által erre a célra rendszeresített nyomtatványon, mellékelve a szerződést (beszállítási kvóta esetén K1020, közvetlen értékesítés esetén K1050 nyomtatványok). A nyomtatványt mindkét félnek alá kell írnia.

A teljes gazdaság, vagy a gazdaság egy termelő egységének állatállománnyal együtt történő eladása esetén a kérelmet a szerződéskötés dátumát követő tíz napon belül, de legkésőbb a szerződés dátuma szerinti kvótaév utolsó napjáig kell benyújtania az új tulajdonosnak az MVH által erre a célra rendszeresített formanyomtatványon az ÁT Kft.-hez. A kérelemhez mellékelni kell a szerződés egy eredeti példányát (vagy annak hitelesített másolatát), és beszállítási kvóta átruházása esetén az eladó felvásárlójának igazolását az eladó által az adott kvótaév során beszállított tej mennyiségéről (kg) és annak valódi zsírtartalmáról (kg), valamint a vevő felvásárlójának szándéknyilatkozatát a vásárolt kvóta nagyságának megfelelő tejmennyiség átvételéről.

Az ily módon megszerzett beszállítási típusú kvótához rendelt referencia zsírtartalom nem változik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amennyiben a vevő egyéni beszállítási kvótával az átruházás előtt nem rendelkezett, a megvásárolt kvótához tartozó referencia zsírtartalom jelenti a továbbiakban az egyéni referencia zsírtartalmát. Abban az esetben, ha a vevő egyéni beszállítási kvótával az átruházás előtt már rendelkezett, a korábban a tulajdonában álló egyéni beszállítási kvótamennyiséghez tartózó referencia zsírtartalom a megszerzett (vásárolt) beszállítási kvótamennyiséghez tartozó referencia zsírtartalommal korrigálásra kerül. Az új, rendelkezésre álló zsírtartalom mértékét az MVH által kiadott határozat tartalmazza.

Az MVH a kérelemről a kérelem benyújtásától számított 45 munkanapon belül határozatot hoz (kivéve az április 1. és július 15-e között benyújtott kérelmeket, amelyek esetében a határidő a kvótaév lezárásáról szóló határozat közlésétől számítandó), és egyúttal gondoskodik a változások tejkvóta nyilvántartásban történő átvezetéséről, mely visszamenőlegesen, a folyó kvótaév kezdetétől hatályos.

Abban az esetben, ha az átruházásról szóló szerződés jóváhagyása iránti kérelmet december 31. után nyújtották be, a kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül. Ez alól kivételt képez azon eset, amikor a teljes gazdaság (termelőegység, állatállomány és kvótamennyiség) átruházásra kerül.

A szerződés megkötésének kvótaévében az így megszerzett kvóta vagy annak egy része más tejtermelőnek nem ruházható át, illetve ideiglenesen nem engedhető át.

A tejtermelő teljes kvótamennyiségét csak abban az esetben adhatja el, ha az ENAR nyilvántartás szerinti tenyészetében a neve alatt nem szerepel 24 hónapnál idősebb nőivarú nem hús-, illetve egyéb húshasznú szarvasmarha. Amennyiben nem hús-, illetve egyéb húshasznú tehénállománnyal rendelkezik, úgy egyedenként háromezer kilogramm tejkvótával kell rendelkeznie (az ennek megfelelő mennyiséget nem adhatja el). Kivételt képez az a magánszemély, aki legfeljebb kettő darab, huszonnégy hónapnál idősebb nőivarú nem hús-, illetve egyéb húshasznú szarvasmarhát saját célú tejfelhasználásra tart. Ebben az esetben azonban a fenti feltételeknek megfelelő termelő a termelt tejet közfogyasztásra nem értékesítheti.

4.2.2. Kvóták ideiglenes átengedése

A tejtermelő az adott kvótaévben december 31-ig kérelmezheti a tulajdonában lévő egyéni kvóta legfeljebb 30%-ának ideiglenes átengedését más tejtermelő részére. A december 31-e után benyújtott kérelmek érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerülnek.

A gazdaság, vagy a gazdaság egy termelő egységének állatállománnyal együtt történő bérbeadásakor, a teljes kvótamennyiség annak a tejtermelőnek a birtokába (használatába) kerül, aki a tejtermelő gazdaságot átveszi. Ebben az esetben a kérelmet legkésőbb a szerződés dátuma szerinti kvótaév utolsó napjáig kell benyújtania az új tulajdonosnak az MVH által erre a célra rendszeresített nyomtatványon az együttműködő szervezethez. A jóváhagyott ideiglenes átengedés az adott kvótaév kezdetétől, az adott kvótaévre vonatkozóan hatályos. Az ideiglenes átengedés időtartama esetenként nem haladhatja meg az 1 kvótaévet. Az ideiglenesen átengedett kvóta tovább ideiglenesen nem engedhető át.

Az ideiglenes átengedés iránti kérelmet, a szükséges dokumentumokkal együtt az ÁT Kft.-hez kell benyújtani, beszállítási kvóta esetén a K1030, míg közvetlen értékesítési kvóta esetén a K1060 számú nyomtatványokon.

A beszállítási kvótára vonatkozóan a K1030 nyomtatványhoz csatolni kell a bérleti szerződés egy eredeti példányát, valamint a bérlő felvásárlójának a bérlő nevére kiállított szándéknyilatkozatát arról, hogy a bérbe vett kvótamennyiségre vonatkozó tejet átveszi.

A kvóta ideiglenes átengedése során a túl-, illetve az alulteljesítés a bérbeadó és a bérbevevő rendelkezésre álló kvótája alapján kerül megállapításra. Abban az esetben, ha a bérbevevő a rendelkezésre álló kvótáját 70 % alatti mértékben használta ki és ennek megfelelően a kvótamegvonás jogkövetkezményét kell alkalmazni, akkor a bérbevevő saját tulajdonában lévő kvóta mértékéig kerülhet sor a megvonásra. Ha ez a mennyiség a megvonás mértékét nem fedezi, akkor a bérbe vett kvóta is megvonásra kerülhet (5. számú példa).

A bérbe vett kvóta túlteljesítése esetén az esetleges fizetési kötelezettség a bérbevevőt terheli. A fizetési kötelezettséget a bérbevevő használatában lévő kvóták összegét alapul véve kell kiszámítani.

Az ideiglenes átengedés során, az ideiglenes átengedés tárgyát képező beszállítási kvótához rendelt referencia zsírtartalom nem változik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amennyiben a bérbevevő egyéni beszállítási kvótával az ideiglenes átengedés előtt nem rendelkezett, a bérelt beszállítási kvótához tartozó referencia zsírtartalom jelenti a továbbiakban az egyéni referencia zsírtartalmát az ideiglenes átengedés időtartamára vonatkozóan. Abban az esetben, ha a bérbevevő egyéni beszállítási kvótával az ideiglenes átengedés előtt már rendelkezett, a korábban a tulajdonában álló egyéni beszállítási kvótamennyiséghez tartozó referencia zsírtartalom a bérelt beszállítási kvótamennyiséghez tartózó referencia zsírtartalommal korrigálásra kerül. Az új, rendelkezésre álló zsírtartalom mértékét az MVH által kiadott határozat tartalmazza.

A bérbeadás jóváhagyásához a bérbeadónak és a bérbevevőnek egyaránt meg kell felelnie a Rendelet 1. § 4. pontja szerinti, tejtermelőkre vonatkozó fogalom-meghatározásnak, és a bérbeadónak igazoltan (értékesítési bizonylatok, számlák alapján) tejtermelői tevékenységet kell végeznie az adott kvótaévben. A fentieken kívül mind a bérbeadónak, mind a bérbevevőnek rendelkeznie kell az ENAR nyilvántartásban szereplő, tejtermelésre potenciálian alkalmas állatállománnyal (24 hónaposnál idősebb, nőivarú, nem hús-, illetve egyéb húshasznú szarvasmarha).

4.2.3. Átcsoportosítás

A tejtermelő kérelmezheti a tulajdonában lévő egyéni kvótamennyiségek típusai (közvetlen értékesítési, illetve beszállítási) közötti végleges vagy ideiglenes átcsoportosítást. Az ideiglenes átcsoportosítás arra az adott kvótaévre vonatkozóan érvényes (április 1-jétől a következő év március 31-ig), amelyben a kérelmet a tejtermelő benyújtotta, míg a végleges átcsoportosítás az adott kvótaév kezdetétől az azt követő kvótaévekre is érvényes. A végleges átcsoportosításra irányuló kérelmet az adott kvótaév november 30-ig, míg az ideiglenes átcsoportosításra irányuló kérelmet az adott kvótaév február 28-áig nyújthatja be a tejtermelő az MVH által erre a célra rendszeresített nyomtatványon (K1040) az ÁT Kft.-hez.

A határidőben benyújtott kérelem az adott kvótaévre vonatkozik (az adott kvótaév kezdetétől érvényes), míg az ezen időpontot követően benyújtott kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül. Az átcsoportosítás utáni kvótamennyiségek összege nem lehet több, mint amennyi az átcsoportosítás előtt volt.

A benyújtott kvótaátcsoportosítás iránti kérelmet szükséges röviden megindokolni. Ennek hiányában a kérelem nem hagyható jóvá. Beszállítási kvótára történő átcsoportosítás esetén a kérelemhez és annak indoklásához mellékelni kell továbbá annak a felvásárlónak az előzetes szándéknyilatkozatát is, aki a többlet tejmennyiséget a tejtermelőtől átveszi.

A kérelem elfogadásáról az MVH határozatot hoz, egyúttal gondoskodik a tejtermelő rendelkezésére álló kvótamennyiségben bekövetkezett változás tejkvóta nyilvántartásban történő átvezetéséről. Az átcsoportosítás jóváhagyása esetén az új kvótatípusok szerinti termelés és értékesítés az adott kvótaév kezdetétől (április 1-jétől), akár visszamenőlegesen irányadó.

A tejtermelő a határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül az MVH Központi Szervéhez címzett fellebbezést nyújthat be, a 2.2. pont alatti címen.

Egyéni közvetlen értékesítési tejkvóta beszállítási típusba történő átcsoportosítása esetén az átcsoportosításra kerülő beszállítási kvótához egységesen 3,8 % referencia zsírtartalom tartozik. Amennyiben a termelő már rendelkezett az átcsoportosítás előtt is beszállítási típusú egyéni kvótával, úgy az ehhez tartozó referencia zsírtartalom, valamint a 3,8%-os érték súlyozott átlaga fogja képezni az átcsoportosítás utáni beszállítási kvóta referencia zsírtartalmát. Kivéve akkor, ha a termelő írásban, előzetesen kéri, és kellőképpen alátámasztja (tejminták akkreditált laboratóriumban történt bevizsgálásáról szóló tanúsítvány vagy vizsgálati jegyzőkönyv másolatai, minimum 3 hónapra visszamenőleg) az átcsoportosítás utáni beszállítási kvóta teljes mennyiségére nézve a már meglévő referencia zsírtartalom alkalmazásának jogosságát.

4.2.4. Gazdasági társaságokkal, szövetkezetekkel kapcsolatos kvótakezelés

4.2.4.1. Gazdasági társaságok átalakulása, kvóták közös kezelése

A tejtermelők közös tulajdonának megszűnése, illetve gazdasági társaság vagy szövetkezet átalakulása esetén a jogutódokat megállapodásuknak megfelelően illeti meg a kvóta. A megállapodás szerinti kvótafelosztást - az érintett kvótának a nyilvántartásban való átvezetése érdekében - hitelt érdemlően, a megfelelő dokumentumokkal (pl. szerződés, közgyűlés határozata stb.) alátámasztva kell igazolni. Az új kvóta mennyisége nem lehet több, mint az átalakulás előtti kvótamennyiség.

Ha több tejtermelő gazdasági társaságot vagy szövetkezetet alapít, illetve ha egy tejtermelő gazdasági társaságba vagy szövetkezetbe lép be, kvótáját a gazdasági társaság vagy szövetkezet részére vagyoni hozzájárulásként átadhatja, vagy ellenérték nélkül használatba adhatja, erre azonban nem kötelezhető. Ebben az esetben az egyéni kvóta a tulajdonjog változásával a kvótanyilvántartásban, az érintettek írásbeli kérelmére a gazdasági társaság vagy szövetkezet nevére átvezetésre kerül. A vagyoni hozzájárulásként vagy térítés nélkül használatába adott kvóták összes mennyisége nem lehet több, mint a tejtermelő tagok egyéni kvótáinak összege. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha a tejtermelő a gazdasági társaság vagy szövetkezet részére az egyéni kvóta mellett a tejelő szarvasmarha állományát is átengedi, vagy vagyoni hozzájárulásként átadja.

A belépés tényét és a bevitt kvóta, valamint állatállomány nagyságát igazolni kell a szövetkezet vagy gazdasági társaság közgyűlésének vagy taggyűlésének tagfelvételi határozatát tartalmazó jegyzőkönyvének, társasági szerződésnek, alapító okiratnak és alapszabálynak másolatával.

A szövetkezetbe vagy gazdasági társaságba történő belépéskor a beszállítási típusú kvótához tartozó referencia zsírtartalom és a szövetkezet vagy gazdasági társaság tulajdonában lévő beszállítási típusú kvótához tartozó referencia zsírtartalmak súlyozott átlaga fogja jelenteni az összevonás utáni kvótához tartozó referencia zsírtartalom értékét.

A szövetkezetbe vagy gazdasági társaságba történő belépést a közgyűlés erről szóló határozatának meghozatalát követően 15 napon belül be kell jelenteni az ÁT Kft. felé, mellékelve a közgyűlés határozatának hiteles másolatát.

4.2.4.2. Szövetkezetek, gazdasági társaságok szétválása

A szövetkezet vagy gazdasági társaság köteles szétválás, vagy a szövetkezetből, illetve a gazdasági társaságból történő kiválás esetén az MVH által erre a célra rendszeresített nyomtatványt (K1092) az ÁT Kft. részére megküldeni, a változást követő 15 napon belül.

4.2.4.3. Tejszövetkezeti egységes kvótakezelés

A tejszövetkezetnek minősülő gazdasági társaság vagy szervezet, amennyiben rendelkezik az MVH általi felvásárlói jóváhagyással, kérelmezheti a tagjai rendelkezésére álló, egyéni beszállítási kvóták tulajdonjog változása nélküli, a tejszövetkezet neve alatt történő egységes kezelését. Ebben az esetben az egységesen kezelt kvóta egyéni kvótaként funkcionál, a tejszövetkezet tagjai által értékesített tejmennyiségek összegezve fogják képezni az egységesen kezelt kvóta kihasználásának megállapítása során a kiindulási alapot. Az egységesen kezelt kvóta túllépése esetén a büntető illeték megfizetéséért a tejszövetkezet a felelős. Az egységesen kezelt kvóta alulteljesítése esetén a megfelelő mennyiség az egységesen kezelt kvóta terhére kerül megvonásra. A megvont mennyiségeknek a tejszövetkezet tagjai felé történő áthárításért a tejszövetkezet a felelős.

Az egységes kezelésre vonatkozó kérelmet minden évben április 1. és április 30. között lehet benyújtani az ÁT Kft. részére a Rendelet 11. § (1) bekezdése szerint. Ezen időszakot megelőzően, illetve követően kérelmezett közös kezelés nem hagyható jóvá. A közös kezelés jóváhagyása adott kvótaévre vonatkozik, tehát minden kvótaévben be kell nyújtani az erre irányuló kérelmet.

4.2.4.4. Szövetkezetből, gazdasági társaságból történő kilépés

A tejtermelő szövetkezetből, tejszövetkezetből, illetve gazdasági társaságból kilép, a szövetkezet, tejszövetkezet vagy gazdasági társaság a termelő számára, a szövetkezet, tejszövetkezet vagy gazdasági társaság kvótatulajdonának a terhére, a közgyűlés vagy taggyűlés határozatának megfelelő egyéni kvótát állapíthat meg. A megállapított kvóta nagysága kizárólag a közgyűlés vagy taggyűlés döntésének a függvénye, és független a tejtermelő által korábban a szövetkezet, tejszövetkezet vagy gazdasági társaság tulajdonába adott kvóta nagyságától. A kilépés tényét és a kiadott kvóta nagyságát igazolni kell a szövetkezet, tejszövetkezet vagy gazdasági társaság közgyűlésének vagy taggyűlésének a kilépésről szóló határozatot tartalmazó jegyzőkönyvének, társasági szerződésnek, alapító okiratnak és alapszabálynak a másolatával.

4.2.6. Öröklés

Az elhalálozás tényét, a tejtermelői tevékenységet ideiglenesen (a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedéséig) folytató személy adatait az elhalálozást követően be kell jelenteni az ÁT Kft.-hez, a halotti anyakönyvi kivonat másolatának csatolásával.

A kvótatulajdonos elhalálozásáról a tejtermelést ideiglenesen folytató személynek haladéktalanul értesítenie kell a kvótatulajdonossal szerződéses jogviszonyban állt felvásárlót. A felvásárló - a Rendelet 4. § (4) bekezdése értelmében - köteles a tejtermelővel szerződéséről, illetve annak megszűnéséről a szerződéskötést, illetve a megszűnést követő hónap 28. napjáig az ÁT Kft.-t írásban értesíteni. Ennek keretében a K1073, K1074-es nyomtatványokon kell bejelenteni a vele szerződéses jogviszonyban állt tejtermelő elhalálozásának tényét, és az ideiglenesen tejtermelői tevékenységet végző személyt (nevét, regisztrációs számát). Ha az elhunyt beszállítási kvótával rendelkezett, a bejelentést követően a felvásárló köteles a beszállításokat az ideiglenes tejtermelő nevén nyilvántartani, valamint az ideiglenes tejtermelő nevére jelenteni az értékesített tej mennyiségét mind havonta, mind a kvótaév végén.

A felvásárlónak az elhunyt, illetve a tejtermelői tevékenységet ideiglenesen folytató személy beszállításáról is kell (a Rendelet 14. § (1) bekezdésnek megfelelően beszállítónként) éves jelentést készíteni.

Ha az örökhagyó közvetlen értékesítési kvótával - is - rendelkezett, akkor az éves jelentést benyújtó, tejtermelő tevékenységet folytató személynek az elhunyt által vezetett nyilvántartás adatai alapján az elhalálozás időpontjáig közvetlenül értékesített tej és tejtermékek mennyiségéről az (összesített) adatokat az éves jelentésben szerepeltetnie kell (K1090 nyomtatvány).

Az éves kimutatást beszállítás esetén a felvásárló, közvetlen értékesítés esetén a tejtermelői tevékenységet ideiglenesen folytató személynek vagy a hagyatékátadó végzés szerinti örökösnek kell elkészíteni és határidőre beküldeni.

Amennyiben az örökös nem kíván tejtermelési tevékenységet folytatni és az örökölt közvetlen értékesítési kvótát átruházza, a közvetlen értékesítési kvótát megvásárló tejtermelő felelős a továbbiakban az éves kimutatás elkészítéséért és határidőre történő beküldéséért, melyben szerelnie kell az adott kvótaévben az elhunyt által értékesített tej és tejtermékek mennyiségét alátámasztó (összesített) adatoknak is.

Amennyiben az örökös nem kíván tejtermelési tevékenységet folytatni és a beszállítási kvótát véglegesen átruházza, úgy a felvásárló által, az elhunyt által az adott kvótaév során beszállított tej mennyiségéről és annak valódi zsírtartalmáról kiállított igazolást a vevőnek át kell adnia. A továbbiakban az éves kimutatás elkészítéséért és határidőre történő beküldéséért a vevő felvásárlója a felelős.

Az örökös(ök) nevére az egyéni tejkvótát az MVH az örökös(ök) kérelmére vezeti át, amelyet a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő 10 napon belül kell az ÁT Kft.-hez benyújtani, amelyhez mellékelni kell a jogerős hagyatékátadó végzés másolatát. A hagyatékátadó végzésnek az átírási kérelem jóváhagyásához tartalmaznia szükséges az örökölt kvóta nagyságát, valamint több örökös esetében azt a tényt, hogy az örökösök milyen arányban öröklik a kvótát. Az átíráshoz az örökösöknek rendelkezniük kell az MVH által megállapított regisztrációs számmal is. Az MVH határozatában az elhalálozás időpontjára visszamenőlegesen rendelkezik az örökhagyó kvótájának az örökös vagy örökösök nevére történő átvezetéséről.

4.3. A tejtermelők kötelezettségei

4.3.1. Kimutatások

A közvetlen értékesítési kvótával rendelkező tejtermelő köteles az általa értékesített tej, illetve tejtermékek mennyiségéről rendszeres (naprakész) nyilvántartást vezetni az MVH által erre a célra rendszeresített nyomtatványon (K1099), vagy azzal megegyező adattartalommal.

Az adott kvótaévre vonatkozó összesített kimutatást az ÁT Kft. részére minden kvótaévet követően, legkésőbb május 14-én éjfélig az MVH által erre a célra rendszeresített nyomtatványon (K1090) kell megküldeni, abban az esetben is, ha az adott kvótaévben a tejtermelő nem értékesített közvetlenül tejet vagy más tejterméket.

Amennyiben a közvetlen értékesítést végző tejtermelő az adott kvótaévre vonatkozó összesített kimutatást nem nyújtja be, vagy benyújtja, de az MVH hiánypótlásra kötelezte, és ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, vagy újból hiányosan nyújtja be, úgy a határidő, illetve a hiánypótlás határidejének lejártát követően késedelmes naponként a közvetlen értékesítési referenciamennyiség 0,01%-os túllépése esetére számított fizetési kötelezettségnek megfelelő összeget köteles naponta megfizetni. A teljes összeg legalább száz eurónak, de legfeljebb ezer eurónak megfelelő forintösszeg lehet. A fizetési kötelezettség pontos összegét a vonatkozó uniós jogszabályok alapján meghatározott árfolyam figyelembevételével az MVH határozatban állapítja meg.

Ha a közvetlen értékesítést végző tejtermelő az összesített kimutatást június 15-éig nem nyújtja be vagy benyújtja, de hiánypótlásra kötelezték és ennek a kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, vagy újból hiányosan nyújtja be, akkor az MVH tizenöt munkanapon belül a tejtermelőt tizenöt napos határidő kitűzésével teljesítésre szólítja fel, amelynek eredménytelen eltelte után a közvetlen értékesítési referenciamennyisége a nemzeti kvótatartalék javára megvonásra kerül.

Amennyiben a tejtermelő nem a valóságnak megfelelő összesített kimutatást, illetve nyilatkozatot nyújt be, abban az esetben az MVH az érintett tej mennyiségével és a szabálytalanság súlyával arányos összeg megfizetésére kötelezi, amelynek maximális összege ötszázezer forintig terjedhet.

A tejtermelő köteles naprakész nyilvántartást vezetni, és azt az adott kvótaévet követő 3 kvótaévig megőrizni. A nyilvántartásban legalább az alábbi adatokat kell szerepeltetni:

-        termékféleségenként napi bontásban a termelt, az eladott vagy ideiglenesen átengedett, illetve eladási céllal képzett készletek,

-        a termelt, de nem értékesített, vagy átengedett termékek.

A fentieknek megfelelően a nyilvántartásoknak az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

-        A megtermelt mennyiség (naponta);

-        A termelő saját felhasználása (a tejtermelő gazdasághoz tartozó személyek fogyasztásának összege);

-        Ingyenes átengedés;

-        Az állatokkal (borjakkal, malacokkal) felitatott tejmennyiségek;

-        Végső fogyasztóknak történt értékesítés, tej és tejtermékek szerinti bontásban;

-        Az értékesítési céllal megtermelt, de nem értékesített készletek.

4.3.2. Ellenőrzések

A tejkvóta rendszer működésének vonatkozásában az MVH általános ellenőrzési jogkörrel rendelkezik, amelyet - szükség esetén - az ÁT Kft. bevonásával előzetes bejelentés nélkül gyakorolhat. Az MVH által helyszíni ellenőrzésre kiválasztott tejtermelők kötelesek a helyszíni ellenőrzés eredményes lefolytatása érdekében:

-        a helyszíni ellenőrök munkáját segíteni,

-        a szükséges bizonylatokat, nyilvántartásokat és egyéb dokumentumokat a helyszíni ellenőrök rendelkezésére bocsátani,

-        a betárolt készletek ellenőrzését a helyszíni ellenőrök számára lehetővé tenni,

-        az állatállomány ellenőrzését a helyszíni ellenőrök számára lehetővé tenni.

A tejtermelőnek a fentiekkel ellentétes magatartása a helyszíni ellenőrzés akadályozásának minősül. Az ellenőrzés eredményéről az ellenőrzést végző helyszíni ellenőrök jegyzőkönyvet készítenek. A jegyzőkönyvet az ellenőrzést végzők, illetve az ellenőrzött tejtermelő, vagy a jelen lévő képviselője írja alá.

A tejkvóta rendszerben előírt követelmények teljes körű érvényesülésének érdekében az Európai Unió előírásainak megfelelően az MVH-nak joga van olyan termelőket is ellenőriznie, amelyek nem rendelkeznek regisztrációs számmal, illetve nem szerepelnek a tejkvóta-nyilvántartásban jóváhagyott felvásárlóként. Így szükséges azon termelők ellenőrzése is, akik tejkvótával nem rendelkeznek, de felmerül a gyanú, hogy tejet vagy tejterméket közfogyasztásra értékesítenek.

Az ellenőrzés során feltárt esetleges hiányosságok esetén az MVH határozatban állapítja meg a hiányosságokkal arányos jogkövetkezményeket. A határozat ellen, a termelő annak kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül az MVH Központi Szervéhez fellebbezést nyújthat be, a 2.2. pont alatti címen.

5. Felvásárlók

5.1. A felvásárló meghatározása

Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság vonatkozó jogszabályai alapján "felvásárló"-nak minősül minden olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, mely a nyers, termelői folyadéktejet a tejtermelőtől átveszi, annak érdekében, hogy azt:

-        - akár bérfeldolgozás keretében - gyűjtse, csomagolja, tárolja, hűtse, vagy feldolgozza, vagy

-        értékesítse, vagy azt egy vagy több olyan vállalkozásnak továbbadja, melyek tejet vagy tejterméket kezelnek, vagy feldolgoznak.

Felvásárlónak minősül továbbá egyazon földrajzi terület felvásárlóinak olyan szövetkezése, amely tagjai számára a fizetési kötelezettség teljesítésével kapcsolatosan előírt adminisztrációs és könyvviteli tevékenységet elvégzi.

5.2. A felvásárló jóváhagyása

Felvásárlói tevékenység csak az MVH jóváhagyásával (jóváhagyási szám birtokában) végezhető. A jóváhagyás alapvető feltételei a következők:

-        annak igazolása, hogy a kérelmező felvásárló a vonatkozó magyar jogszabályok szerint kereskedői tevékenységet folytathat (megfelelő TEÁOR szám megléte);

-        a Magyar Köztársaság területén telephellyel rendelkezik ahol a készletnyilvántartásokat, nyilvántartásokat és egyéb dokumentumokat az MVH vizsgálhatja;

-        kötelezettségvállalás arra vonatkozóan, hogy az átvett tej mennyiségére, minőségére és zsírtartalmára vonatkozó, jogszabályban meghatározott nyilvántartásokat, a készletnyilvántartásokat, valamint szükséges egyéb dokumentumokat naprakészen és az előírásoknak megfelelően vezetik, illetve azok adatait havi rendszerességgel az MVH által erre a célra rendszeresített nyomtatványokon (K1070, K1071, K1072, K1075), illetve évente egyszer, kimutatás formájában az MVH által erre a célra rendszeresített nyomtatványokon (K1080, K1081, K1082, K1083) az ÁT Kft. felé továbbítják.

A jóváhagyás iránti kérelmet az MVH által erre a célra rendszeresített nyomtatványok (K1010, K1011) kitöltése és az MVH-hoz történő megküldése révén kérelmezhető. A kérelemről az MVH dönt, az elbírálás során a felvásárló telephelyén helyszíni ellenőrzés lefolytatására is sor kerülhet.

A felvásárló a döntés ellen, annak kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül az MVH Központi Szervéhez fellebbezést nyújthat be, a 2.2. pont alatti címen.

5.3. A felvásárló kötelezettségei

5.3.1. A fizetési kötelezettség összegének beszedése

A felvásárló felelős a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős döntésben szereplő összeg tejtermelőktől történő beszedéséért és annak az MVH megfelelő számlaszámára, augusztus 31-éig történő befizetéséért. A fenti összeget a felvásárlónak a tejtermelőknek fizetendő nyerstej átvételi árából - a tejtermelővel kötött megállapodás alapján egy vagy több részletben - kell levonni, vagy bármely más arra alkalmas módon beszedni.

A fizetési kötelezettség szerinti teljes összeget a felvásárlónak abban az esetben is be kell fizetnie a megadott határidőig, ha a tejtermelő azt részére nem fizeti meg. Ebben az esetben a felvásárló polgári peres eljárás keretében érvényesítheti jogait és kaphatja vissza a termelő helyett megfizetett összeget.

5.3.2. Eseti adatszolgáltatás

A beszállított mennyiségekről a felvásárló köteles a kvótaév során bármikor, a vele szerződéses viszonyban álló tejtermelők (pl. kvótaátruházás alkalmával) vagy az MVH kérésére információt, illetve adatot szolgáltatni (igazolást kiállítani). A tejtermelő kérésére kiadott igazoláson kizárólag a tejtermelőre vonatkozó adatok szerepelhetnek, az MVH felszólítására a felvásárló valamennyi, vele szerződéses jogviszonyban álló tejtermelőre vonatkozó adatot köteles rendelkezésre bocsátani, a felszólításban foglaltaknak megfelelően.

5.3.3. Kimutatások

A felvásárlók havi kimutatást készítenek, melyet megküldenek az ÁT Kft. részére (legkésőbb a tárgyhót követő hónap 28-áig). A kimutatás tartalmazza a megelőző hónap során felvásárolt tej mennyiségét és tényleges, akkreditált laboratórium eredményei alapján megállapított zsírtartalmát összesítve, illetve tejtermelőnkénti bontásban is. A havi kimutatásnak tartalmaznia kell továbbá a kvótaév során addig teljesített beszállításokra vonatkozó tejmennyiségeket és azok tényleges zsírtartalmát, göngyölítve is. A havi kimutatásokat az MVH által erre a célra rendszeresített nyomtatványokon kell megküldeni.

A felvásárlók minden évben, legkésőbb május 14-én éjfélig kötelesek az általuk, a megelőző kvótaév során átvett tejmennyiségekről és azok tényleges zsírtartalmáról, összegező, illetve tejtermelőnkénti bontásban kimutatást küldeni az ÁT Kft. részére az MVH által erre a célra rendszeresített nyomtatványokon. A kimutatásban a tejmennyiségeket és a hozzájuk tartozó, tényleges zsírtartalomra vonatkozó adatokat kg-ban kell feltüntetni. A havi kimutatásokban feltüntetett adatok összegének, illetve az éves kimutatásban szereplő mennyiségeknek egyezniük kell!

A felvásárlónak jelentési kötelezettsége van abban az esetben is, ha a vele szerződésben álló tejtermelő(k) egyáltalán nem szállított(ak) tejet a részére. Ebben az esetben az éves, illetve havi kimutatásban a termelő teljesítését 0-val kell szerepeltetni. Ezen kötelezettség elmulasztása esetén a beküldött havi, illetve éves kimutatás a hiányos adattartalom miatt nem fogadható el, és éves kimutatás esetében, amennyiben a május 14-i határidőt követően kerül sor a hiányosságok pótlására, a Rendelet 14. § (5) bekezdése szerinti pénzügyi szankciót kell alkalmazni.

A felvásárlók kötelesek nyilvántartásaikban, valamint havi és éves kimutatásaikban a más felvásárlótól, illetve felvásárlási tevékenységet nem folytató tejfeldolgozótól átvett, valamint annak átadott nyerstej mennyiségét is szerepeltetni.

A felvásárló a havi és éves kimutatást a tejtermelővel történt elszámolásnak megfelelően köteles elkészíteni. A havi és éves kimutatás, valamint a tejtermelővel történt elszámolás adatainak egyezniük kell a felvásárló nyilvántartásának adataival is.

Amennyiben a felvásárló az adott kvótaévre vonatkozó, összesített kimutatást nem nyújtja be vagy benyújtja, de hiánypótlásra kötelezték, és ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, vagy újból hiányosan nyújtja be, úgy a határidő, illetve a hiánypótlás határidejének lejártát követően késedelmes naponként az érintett tejmennyiség 0,01%-os túllépése esetére számított fizetési kötelezettségnek megfelelő összeget köteles naponta megfizetni, melynek teljes összege legalább száz eurónak, de legfeljebb százezer eurónak megfelelő forint lehet. A fizetési kötelezettség pontos összegét a vonatkozó uniós jogszabályok alapján meghatározott árfolyam figyelembevételével az MVH határozatban állapítja meg.

Fizetési kötelezettség terheli az érintett tejtermelőt abban az esetben, ha a kimutatást május 14-ét követően nyújtotta be, vagy hiánypótlásra kötelezték és a hiánypótlást a megadott határidőn túl teljesítette.

5.3.4. A kvótateljesítések közötti kompenzáció

Magyarországon felvásárlói szintű, illetve országos szintű kompenzáció létezik. Felvásárlói szintű kompenzációra kizárólag a Rendelet 1. § 17. pontjában foglaltaknak megfelelő tejszövetkezet jogosult. A kompenzációt mindkét esetben az MVH végzi el, a beérkezett éves jelentések (kimutatások) adatai alapján.

5.3.5. Adminisztráció - a nyilvántartások vezetése és kezelése

A felvásárló a tárgyév végétől számított 3 évig köteles megőrizni a tejtermelők adatait és beszállításait havi bontásban tartalmazó nyilvántartásokat, továbbá minden idevonatkozó kereskedelmi dokumentumot és levelezést (pl. szállítójegy, tejátvételi bizonylat, számla stb.) A felvásárló felelős a részére beszállított tej mennyiségének nyilvántartásáért, és a tárgyév végétől számított 3 évig köteles megőrizni a neki beszállító más felvásárlók és begyűjtők adatait, illetve valamennyi, a felvásárlói tevékenységhez kapcsolódó dokumentumot és beszállításait havi bontásban. A teljes fenti dokumentációt a felvásárló köteles egy általa kijelölt helyen tárolni, és a helyszíni ellenőrzés alkalmával hiánytalanul bemutatni. (Nem lehetséges a dokumentáció oly módon történő megbontása, hogy a számlákat a felvásárló a könyvelőnél, míg a többi dokumentumot a saját telephelyén/székhelyén tárolja.)

Amennyiben a tej beszállítását más cég végzi, a tejet kísérnie kell egy származási dokumentumnak, oly módon, hogy az alkalmanként átvett tejmennyiségek mind a termelőnél, mind a szállítónál nyomon követhetőek legyenek. A felvásárló köteles nyilvántartást vezetni minden egyedi szállításról és megőrizni a vonatkozó dokumentációt a tárgyév végétől számított 3 évig.

5.3.6. A tejtermelővel kötött szerződések

A felvásárló köteles a tejtermelővel kötött szerződésről, illetve annak bármilyen okból történő módosításáról vagy megszűnéséről az ÁT Kft.-t a változás bekövetkeztét követő hónap 28. napjáig értesíteni, az MVH által erre a célra rendszeresített nyomtatványon (K1073, K1074).

5.3.7. A termelt tej zsírtartalmának ellenőrzése

A tejtermelő gazdaság vagy a tejtermelő megbízása alapján a felvásárló az eladott (felvásárolt) tejet a tényleges zsírtartalom megállapításához termelőegységenként legalább havonta két alkalommal az akkreditált laboratóriumok valamelyikében (a továbbiakban: akkreditált laboratórium) bevizsgáltatja, a vizsgálatról a laboratórium tanúsítványt állít ki. A tanúsítvány képezi a tejtermelővel történő elszámolás, valamint az MVH-nak megküldött jelentések alapját. A felvásárló saját nyilvántartásának, tejtermelővel történő elszámolásának, valamint az MVH-nak megküldött jelentések adatainak meg kell egyezniük. A laboratórium által kiállított vizsgálati jegyzőkönyvet vagy tanúsítványt a felvásárlóknak legalább 3 évig meg kell őrizniük, és helyszíni ellenőrzés során be kell mutatniuk az ellenőrzést végzőknek.

Amennyiben a felvásárlók a fenti kötelezettségnek nem tesznek eleget, az MVH az eset súlyosságától függően a jogszabályokban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza (mulasztási bírság, jóváhagyás visszavonása).

5.4. Felvásárlók ellenőrzése

A tejkvóta rendszer működésének vonatkozásában az MVH általános ellenőrzési jogkörrel rendelkezik, amelyet az ÁT Kft. bevonásával előzetes bejelentés nélkül gyakorolhat. Az MVH által helyszíni ellenőrzésre kiválasztott felvásárlók kötelesek a helyszíni ellenőrzés eredményes lefolytatása érdekében:

-        a helyszíni ellenőrök munkáját segíteni,

-        a szükséges bizonylatokat, nyilvántartásokat és egyéb dokumentumokat a helyszíni ellenőrök rendelkezésére bocsátani,

-        a betárolt készletek ellenőrzését a helyszíni ellenőrök számára lehetővé tenni.

A felvásárlónak a fentiekkel ellentétes magatartása a helyszíni ellenőrzés akadályozásának minősül.

A felvásárlóknál lefolytatott ellenőrzések eredményéről az ellenőrzést végző helyszíni ellenőrök jegyzőkönyvet készítenek. A jegyzőkönyvet az ellenőrzést végzők, illetve az ellenőrzött felvásárló, vagy a jelen lévő képviselője látja el aláírásával.

A tejkvóta rendszerre vonatkozó követelmények teljes körű érvényesülésének érdekében az MVH minden tejfeldolgozót és tejipari céget - akár végez felvásárlói tevékenységet, akár nem - ellenőrizhet. Az ellenőrzés kiterjedhet olyan természetes és jogi személyekre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra is, amelyek nem szerepelnek a tejkvóta-nyilvántartásban, illetve az MVH által megállapított regisztrációs számmal vagy jóváhagyással nem rendelkeznek.

Az ellenőrzés során feltárt esetleges hiányosságok esetén az MVH állapítja meg a hiányosságokkal arányos jogkövetkezményeket. A döntés ellen, a felvásárló annak kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül az MVH Központi Szervéhez fellebbezést nyújthat be a 2.2. pont alatti címen.

Minden felvásárlót legalább 5 évente egyszer ellenőrizni kell.

5.5. Jogkövetkezmények

5.5.1. Pénzbírság

Ha a felvásárló május 14-én éjfélig az összesített éves kimutatást nem küldi be, vagy az a havi kimutatásokhoz képest mennyiségi eltérést mutat, illetve az előírt adatokat nem tartalmazza hiánytalanul, úgy köteles a határidő lejártát követően a késedelem minden egyes napjára az összes általa felvásárolt tej mennyiségének 0,01 %-kal történő túllépése esetére számított fizetési kötelezettségnek megfelelő összeget megfizetni, ami azonban nem lehet kevesebb, mint 100 €-nak és nem lehet több, mint 100 000 €-nak megfelelő összeg (6. számú példa). A fizetési kötelezettség pontos összegét a vonatkozó uniós jogszabályok alapján meghatározott árfolyam figyelembevételével az MVH határozatban állapítja meg.

A fenti összeg kiszámításának alapját minden esetben a 2.3.3. pontban feltüntetett értékek képezik.

A késedelem miatt keletkezett fizetési kötelezettséget az MVH állapítja meg. A késedelem miatt fizetendő összeget a határozatban megjelölt bankszámlaszámra, a határozatban megadott határidőn belül kell megfizetni.

Amennyiben a felvásárló a havi kimutatást az előírt határidőre (minden tárgyhót követő hónap 28.), illetve az összesített éves kimutatást június 15-ig nem nyújtja be, vagy az a havi kimutatásokhoz képest mennyiségi eltérést mutat, illetve az előírt adatokat nem tartalmazza hiánytalanul, vagy az abban szereplő adatok adminisztratív ellenőrzést követően nem felelnek meg a valóságnak, úgy az MVH a felvásárlót tíz munkanapos határidő kitűzésével teljesítésre, illetve a hiányok pótlására szólítja fel. E határidő eredménytelen eltelte után a felvásárlóval szemben mulasztási bírság kerülhet kiszabásra.

Amennyiben helyszíni ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy az éves kimutatásban szereplő adatok nem felelnek meg a valóságnak, az MVH az eset súlyosságától függően vagy visszavonja a jóváhagyást, vagy az érintett tej mennyiségével és a szabálytalanság súlyosságával arányos összeg megfizetéséről hoz határozatot. A határozat ellen, a felvásárló annak kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül az MVH Központi Szervéhez fellebbezést nyújthat be, a 2.2. pont alatti címen.

A teljes kvótamennyiség az országos kvótatartalék javára legkésőbb a lezárt kvótaévet követő április 1-jével megvonásra kerül attól a tejtermelőtől, aki a rendelkezésére álló kvóta terhére egy kvótaév során egyáltalán nem termelt és értékesített tejet vagy tejterméket. Amennyiben a tejtermelő legkésőbb a megvonást követő második kvótaév végéig a 1. § 4. pontjában előírtaknak ismételten megfelel, azaz tejet (vagy tejterméket) termel és értékesít, a megvont kvóta az igazolt értékesítés mértékéig, de legfeljebb a megvonás előtti mértékig visszaadásra kerül a termelés folytatását követő kvótaév kezdetétől (4. számú példa). Amíg a termelő egyéni referenciamennyiséggel egyáltalán nem rendelkezik, az általa értékesített tejmennyiség kvóta nélküli termelésnek minősül, és a megfelelő pénzügyi szankcióval sújtandó.

5.5.2. A jóváhagyás visszavonása

A jóváhagyás visszavonására abban az esetben kerül sor, ha az 5.2. pontban megfogalmazott feltételek nem teljesülnek, vagy ha a helyszíni ellenőrzés alapján megállapítható, hogy a felvásárló hiányos vagy valótlan adatot szolgáltat, illetve a felvásárló kéri a jóváhagyásának a visszavonását.

A jóváhagyás visszavonásáról az MVH határozatban dönt. A felvásárló a határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül az MVH Központi Szervéhez fellebbezést nyújthat be, a 2.2. pont alatti címen.

A jóváhagyás visszavonásáról az ÁT Kft. 22 munkanapon belül, írásban értesíti a felvásárlóval szerződéses viszonyban álló termelőket.

5.5.3. A jóváhagyás ismételt kiadása

A jóváhagyás, a visszavonást követően, legkorábban 6 hónap múlva, a felvásárló írásbeli kérelmére újra megadható, feltéve, hogy a lefolytatott helyszíni és adminisztratív ellenőrzés eredményei alapján a felvásárló eleget tesz a feltételeknek.

6. Példák

1. számú példa:

Pozitív korrekció:

Egy tejtermelő 1.000 kg tejet termelt 4%-os (40 g/kg) tényleges zsírtartalommal. A referencia zsírtartalma 3,8% (38 g/kg). A két zsírtartalmi érték közötti különbség tejkilogrammonként 2 g.

Az eltérés minden egyes 0,1 grammja után 0,09%-kal kell növelni a tej mennyiségét, azaz:

40-38 = 2 g eltérés,

2g:0,1=20

20 x 0,09 = 1,8 %

1000 x 0,018 = 18 kg

1000+ 18 = 1018 kg.

Tehát a tejtermelőnek 1.018 kilogramm tejjel kell elszámolnia!

2. számú példa:

Negatív korrekció:

Egy tejtermelő 1.000 kg tejet termelt 3,6%-os (36 g/kg) tényleges zsírtartalommal. A referencia zsírtartalma 3,8% (38 g/kg). A két zsírtartalmi érték közötti különbség tejkilogrammonként 2 g.

Az eltérés minden egyes 0,1 grammja után 0,18%-kal kell csökkenteni a tej mennyiségét, azaz:

38 - 36 = 2 g eltérés,

2 : 0,1 = 20

20 x 0,18 = 3,6 %

1000 x 0,036 = 36 kg

1000 - 36 = 964.

Tehát a tejtermelőnek 964 kilogramm tejjel kell elszámolnia!

3. számú példa:

70 % alatti teljesítés:

Egy termelő 100 kg beszállítási kvótával rendelkezik. A kvótaév során (pl. a 2009/2010. kvótaév) a felvásárlónak történt beszállításai alkalmával - a zsírtartalom alapján elvégzett korrekciót követően - összesen 50 kg tejet értékesített. Ez az egyéni beszállítási kvóta 50 %-os kihasználásának felel meg. Az előírt 70 % és a tényleges teljesítés különbsége a következő kvótaév (a 2010/2011. kvótaév) első napjától, 2010. április 1-től megvonásra kerül. Ebben az esetben ez 70 - 50 = 20 %, azaz 20 kg kvóta megvonását jelenti. A következő kvótaévtől tehát a példában szereplő termelő számára ennek megfelelően 80 kg beszállítási kvóta áll rendelkezésére, ez a mennyiség fog szerepelni a kvótaév lezárását követően hozott határozatban.

A 70% alatti teljesítés miatt megvont kvóta visszaadása:

A termelő a megvonás kvótaévében (2010/2011. kvótaév) a megvonás előtti kvótájának a 71 %-át teljesíti, így a megvonás előtti kvóta teljes mértékben visszaadásra kerül, 2011. április 1-től.

Abban az esetben, ha a termelő a kvóta megvonásának az évében (2010/2011. kvótaév) a rendelkezésére álló kvótánál (80 kg) többet termelne, a kvótán felül értékesített mennyiséget az országos beszállítási kvóta túlteljesítése esetén, illetékfizetési kötelezettség terhelné.

Abban az esetben, ha a 2010/2011. kvótaévben a teljesítés a 2009/2010. kvótaévben rendelkezésre álló kvóta 70 %-a alatti, akkor a korábban már megvont kvóta véglegesen megvonásra kerül és a későbbi kvótaévek esetlegesen magasabb értékesítési adatai ellenére sem kerül a termelő számára visszaadásra. A megvont kvóta a 2010/2011. kvótaévben az országos kompenzációban részt vesz.

A fenti példa táblázatos formában a jobb szemléltethetőség kedvéért:

4. számú példa:

Kvóta nem teljesítése (0%):

Egy termelő 100 kg beszállítási kvótával rendelkezik. A kvótaév során (pl. a 2009/2010. kvótaév) nem értékesít tejet. A 100 kg kvóta ezért a következő kvótaév (2010/2011. kvótaév) első napjától megvonásra kerül. Amennyiben a termelő a megvonás kvótaévében (2010/2011.) újra értékesít, a megvont kvóta az igazolt értékesítés mértékéig, de legfeljebb a megvonás előtti mértékig a megvonás kvótaévét követő kvótaév április 1-jétől (jelen esetben 2011. április 1.) visszaadásra kerül.

Abban az esetben, ha a termelő a kvóta megvonásának a kvótaévében (2010/2011. kvótaév) tejet termel, akkor mivel egyéni referenciamennyiséggel egyáltalán nem rendelkezik, az általa értékesített tejmennyiség kvóta nélküli termelésnek minősül, és a megfelelő pénzügyi szankcióval sújtható.

5. számú példa:

70 % alatti teljesítés kvóták ideiglenes átengedése esetén:

Bérbeadó

Bérbevevő

A bérbeadó 2009/2010. kvótaévben tulajdonában lévő kvótából (100 kg) bérbe adott 30 kg-ot, így a bérbeadónak 70 kg kvóta áll a rendelkezésére, melyet jogkövetkezmények nélkül 70 %-ban használhat ki. A Bérbevevő rendelkezésére álló kvóta 30 kg, melyet jogkövetkezmények nélkül szintén 70 %-ban használhat ki, azonban csak 50 %-osan használ ki ténylegesen, így az 50 % és 70 % közötti különbség (6 kg) megvonásra kerül. Mivel a bérbevevőnek nincsen a tulajdonában kvóta, ezért ez a mennyiség a bérbeadótól kerül megvonásra, így az ő rendelkezésére a 2010/2011. kvótaévben 94 kg kvóta fog állni. Mivel a bérbeadó a megvonás évében (2010/11.) a megvonás előtti kvótájának a 71 %-át teljesíti, így a megvonás előtti kvóta visszaadásra kerül.

6. számú példa:

Egy felvásárló a teljes kvótaév alatt 1.000.000 kg tejet vásárolt fel a 2.3.2. pont szerinti korrekció elvégzését követően. Az éves kimutatás beküldésével 10 napot késett. A fenti mennyiségnek 0,01%-a 100 kg tejnek felel meg. A 100 kg tejre vonatkozó illeték a 2.3.3. pont alapján 27,83 €. Ezt az összeget kell naponta megfizetni, azaz a 10 napra vetítve összesen 278,3 €-t, amely 270 Ft-os árfolyamot feltételezve mintegy 75.141 Ft-nak felel meg.

Amennyiben a fenti felvásárló csak 3 napot késik a kimutatás postára adásával, úgy értelemszerűen 27,83 €-t kell számolni 3 napra, ami 83,49 €-nak felel meg, amely 270 Ft-os árfolyamot feltételezve mintegy 22.542 Ft-ot jelent. Mivel azonban az illeték nagysága nem lehet kevesebb, mint 100 Euro, így a fizetési kötelezettség mértéke 27.000 Ft lesz (100 € x 270).

Margittai Miklós

Elnök